Október 04-e az Állatok Világnapja, egy nemzetközi ünnep a kutyák, a macskák és a földön élő összes állat védelméért!

Az Állatok Világnapját minden évben október 4-én, Ferenc napján ünnepeljük. A nap az állatok jogainak és jólétének nemzetközi ünnepe, amely világszerte egyesíti azokat az embereket, akik az állatokkal szembeni jobb bánásmód mellett emelnek szót! Az Állatok Világnapja 1925-ben indult útjára Németországból. A következő években egyre több európai ország csatlakozott a kezdeményezéshez, 1931-ben pedig hivatalosan is nemzetközi ünneppé vált.

Az Állatok Világnapjának küldetése

Az Állatok Világnapja szerte a világon az emberek összefogásán alapul, hogy globális erőt képviselve minél többet tegyünk egy fontos cél érdekében: hogy a világ minden állat számára jobb hely legyen!

A történelem folyamán az olyan társadalmi mozgalmak, mint például az Állatok Világnapja, mindig is eszköz volt az emberek részvételének mozgósítására, és kulcsfontosságú a társadalmi igazságosságért és a változásért. Az állatok életét mélyen befolyásolják az egyének, a csoportok, és a nemzetek cselekedetei. Ezért elengedhetetlen a társadalmi igazságosságon alapuló hatékony állatvédelem. Az Állatok Világnapja világszerte felkarol minden állatot, és azok egyedi gondjait. A fokozott tudatosság és oktatás révén segíthetünk egy olyan együttérző kultúra kialakításában, amely a jogi reformokból és a társadalmi haladásból táplálkozik annak érdekében, hogy ez a világ minden élőlény számára igazságosabb hely legyen! A világ, ahol az állatokat érző lényként ismerik el, és mindig teljes figyelmet fordítanak a jóllétükre!

Vannak egyéb ünnepek is, amelyek az állatokhoz kapcsolódnak, például a Laboratóriumi Állatok Világnapja április 24-én, és a Vadon Élő Állatok Világnapja március 03-án, ezek is fontosak! Az Állatok Világnapja azonban az év egyetlen napja, jelesül október 04-e, különleges alkalom arra, hogy megemlékezzünk az állatok iránti szeretetünkről és tiszteletünkről azáltal, hogy valami különlegeset teszünk, hogy kiemeljük fontosságukat a világban.

Elsőként 1925-ben került megrendezésre

Az Állatok Világnapjának ötlete Heinrich Zimmermann, a „Mensch und Hund” vagyis az „Ember és Kutya” német állatbarát magazin szerzőjének és kiadójának a nevéhez fűződik. Az első Világnapi rendezvényt 1925. március 24-ére szervezte meg Németországba, a berlini Sport Palotába azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet az állatok jólétének jobbítására, valamint az emberi tudatosság fontosságára. Az eredeti tervek szerint október 04-ét tűzték ki dátumként, de a Sport Palota, az egyetlenegy olyan helyszín, amely látogatók ezreinek befogadására volt alkalmas, erre a napra más rendezvény számára volt lefoglalva. A következő 3 évben az esemény a márciusi dátummal került megrendezésre, végül 1929-ben sikerült az eredeti tervek szerinti október 04-én megünnepelni az Állatok Világnapját.

Az ötlet szülőatyja: Heinrich Zimmermann, író és állatvédelmi aktivista

Heinrich Zimmermann (1887-1942) német író, szerkesztő és állatvédelmi aktivista, fő szervezője és szószólója az állatokkal szembeni kegyetlenség megelőzésére irányuló mozgalomnak, továbbá a „Mensch und Hund” magyarul „Ember és Kutya” állatbarát magazin szerkesztője és kiadója. Zimmermann a magazint az állatok jólétének előmozdítására használta a lakosság körében, amely 2 hetente jelentkezett új lapszámmal. Emellett szerzője és kiadója volt két nehéz könyvnek, amelyek „Állati testvérek” valamint „Kutyabarát lexikon” címen jelentek meg, és sok hasznos információt tartalmaztak az állatbarátok számára.

Zimmermann minden évben fáradhatatlanul dolgozott az Állatok Világnapjának népszerűsítésén, de kezdetben csak Németországban, Ausztriában, Svájcban és Csehszlovákiában ünnepelték. Végül 1931 májusában, az Olaszországi Firenzében megrendezett Nemzetközi Állatvédelmi Konferencián egyhangú szavazással elfogadták és határozatban rögzítették Zimmermann javaslatát, és az Állatok Világnapja hivatalosan is nemzetközi ünnep lett!

1929-ben ünnepelték az Állatok Világnapját először október 04-én, azon a napon, aminek eredetileg is szánták, tisztelgésként Assisi Szent Ferenc, az állatok védőszentje előtt!

Assisi Szent Ferenc, az állatok védőszentje

Assisi Szent Ferenc, olasz katolikus szerzetes és prédikátor volt, a ferences rend megalapítója, aki egyben Itália, a családok, a borok, a természet, az állatok, a környezetvédők és a kereskedők védőszentje is. Jelképei: bárány, farkas, hal, koponya, madarak, szarvas.

Assisi Szent Ferenc 1182-ben született egy gazdag család sarjaként, édesapja egy befolyásos olasz kelmekereskedő, édesanyja egy francia nemesasszony volt.  Gyermek- és ifjúsága éveit tanulással töltötte. 1201-ben Assisi városa harcba indult az ellenséges Perugia ellen, és a fiatal Francesco is csatlakozott a harcoló csapatokhoz. Nem sokkal később egy sebesülés miatt fogságba esett és egy év raboskodás után, 1203-ban megváltozott emberként tért haza. 1205-ben egy látomásnak köszönhetően életszemléletében a vallásosság felé fordult és különös cselekedeteket vitt véghez. További életét szegénységben élte és a krisztusi útmutatás szerinti életről prédikált az embereknek.

Assisi Szent Ferenc már a 13. század elején azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körülvesz minket, legyen az élő vagy élettelen. Gondolkodásának és tetteinek középpontjában a feltétel nélküli szeretet állt. A legtöbb róla szóló történetből kiderül, hogy nem csak az emberekért végzett áldásos misszionárius munkát, hanem az állatokat és a természetet is nagyon szerette.

Már életében legendák születtek az állatokhoz szóló prédikációiról. A legenda szerint nemcsak értette az állatok nyelvét, hanem beszélgetett is velük. Egy napon, mikor társaival úton volt, megálltak az út menti fák mellett, amelyeken rengeteg madár ücsörgött. Ferenc azt mondta társainak, hogy várják meg, míg ő odamegy testvéreihez, a fecskékhez prédikálni.

Mikor odament hozzájuk, a madarak körülvették őt, mindegyik figyelte a hangját, és egyik sem repült el.

Egy másik legenda Gubbio városához kötődik, ahol Szent Ferenc élt is egy ideig. A városkát egy kegyetlen és vérszomjas farkas tartotta rettegésben. Szent Ferenc, hogy megmentse a város lakóit, felment a hegyre, hogy megkeresse a farkast.

Mikor megtalálta, keresztet vetett, és ráparancsolt az állatra, hogy menjen vele, és ne bántson senkit. A farkas összezárta az állkapcsát, és lefeküdt Szent Ferenc lábai elé. Szent Ferenc elkezdett beszélni hozzá. Elmondta, hogy sok kárt okozott az embereknek, ezért azok elátkozták őt és azt szeretné, ha békében élne velük. Szent Ferenc elindult a városba, a farkas pedig követte őt. A városka lakói megdöbbenéssel vették őket körül. Szent Ferenc elmondta az embereknek, hogy a farkas csak az éhség miatt volt vérszomjas. Gubbio lakói ezután rendszeresen etették a farkast, így sem állatot, sem embert nem támadott meg többé.

Assisi Szent Ferenc 1226. október 3-án hunyt el. 2 évvel később IX. Gergely pápa szentté nyilvánította.

Assisi egy város Közép-Olaszországban, Rómától északra, mindössze kétórányira Firenzétől, ahol 1931-ben, 705 évvel a halála után az Állatok Világnapját hivatalosan is elfogadták, és az állatok nemzetközi ünnepévé nyilvánították.

Assisi Szent Ferencet a 20. század derekán VI. Pál Pápa a környezetvédők védőszentjévé avatta. Éppen ezért világszerte október 4-én nemcsak a ferences rendi szerzetesek emlékeznek meg rendalapítójukról, hanem az állat- és természetvédők is az állatok világnapja rendezvényeivel. A világ minden táján számos templomban az október negyedikéhez legközelebb eső vasárnapon megáldják az állatokat.

Az Állatok Világnapjának 90 nagykövete van több mint 70 országban, Andorrától, Ausztrálián át az Egyesült Államokig és Zimbabwe-ig.

Az Állatok világnapja felhívja a figyelmet állatvilágunk szépségeire, annak fontosságára, az emberek és az állatok közötti harmóniára és az együttélés szabályaira. Ez a világnap egy egész évre szóló üzenet, mely Földünk élőlényeinek védelmére, a természet tiszteletére int minden embert.

Az ökoszisztéma védelme

Ez a nap nem csak a háziasított állatokról szól, hanem a vadállatokról, a veszélyeztetett fajokról, valamint azokról, akiket a környezeti pusztítás, vagy a védelem hiánya fenyeget. Ez a nap nemcsak arra emlékeztet, hogy szeressük, felelősen gondozzuk és védjük a családunkban élő állatokat, hanem arra is, hogy értékeljünk és tartsunk tiszteletben minden olyan élőlényt, amely az ökoszisztémánk része.

Az ökoszisztémák rendkívül törékenyek. Amikor egy faj bármely okból kilép, annak gyakran komoly következményei vannak a rendszer többi részére. Az Állatok Világnapján felhívjuk a figyelmet az ökoszisztémánk egyensúly megőrzésének fontosságára. Ez biztosítja, hogy több 10 000 ember megtartsa gazdálkodási és halászati megélhetését!

Az Állatok Világnapjának tiszteletére számos eseményt rendeznek, köztük figyelemfelkeltő és oktató jellegű rendezvényeket, az állatmenhelyek nyílt- és örökbe fogadó napot, és ez az a nap, amikor a katolikus és az anglikán egyházak állatokat megáldó szertartásokat végeznek! Az állatvédelmi aktivisták a világ minden táján arra használják a napot, hogy felhívják a figyelmet a legsürgetőbb problémákra, többek között:

• Az USA-ban 6,5 millió társállat kerül évente menhelyekre, akikből 1,5 milliót eutanizálnak (670 000 kutyát és 860 000 macskát)!
• Agár holokauszt! Spanyolországban széles körben elterjedt vadászati hagyomány van, amely évente több mint 60 000 spanyol agár megkínzásával és megölésével jár! Az agarakat a vadászok a vadászidény során többször bántalmazzák, éheztetik, majd amikor már nem tartják hasznosnak őket, hagyják, hogy lassan és rémes halállal haljanak meg! A Nemzetközi Állatvédő Szervezet, az SCPA spanyol állatvédő szervezetekkel együttműködve 2012 óta azon munkálkodik, hogy felszámolják a mezei nyulak spanyol agarakkal való vadászatának ősrégi, sokkoló hagyományát, valamint hogy véget vessenek az agarak bántalmazásának, kínzásának és megölésének!
• A cápáknak sokkal jobban kell félniük az emberektől, mint az embereknek tőlük! A „Marine Policy” tudományos folyóiratban közzétett adatok szerint a kereskedelmi halászatban évente körülbelül 100 millió cápát ölnek meg az emberek. A Floridai Természettudományi Múzeum nemzetközi cápatámadási aktája szerint a cápák évente körülbelül 6 embert ölnek meg!
• Japánban évente több mint 330 Minke bálnát ölnek meg, beleértve a vemhes nőstényeket is. Norvégia és Izland is engedélyezi a bálnák megölését. Norvégiában 2020. augusztus végéig 481 Minke bálnát öltek meg, ez 2020-ban az elmúlt 3 év adatait múlta felül, és a halászati szezonnak még nincs vége. A Minke bálnák az óceán legszebb élőlényei közé tartoznak, a tengeri emlősök védelméről szóló törvény védi őket!
• Az állatkísérletek régóta az orvosi és kozmetikai terület részei, és sajnos, egyes laboratóriumok borzalmas körülmények között tartják az állatokat, és borzalmas módszereknek alávetve kínozzák őket, mindezt a tudományos ismeretek és az innováció jegyében!
• Az éghajlatváltozás az emberre és az állatra egyaránt kihat, az esőerdők irtása pedig ehhez jelentősen hozzájárul. Az egyik legkárosabb erdőirtási gyakorlatot a pálmaolaj betakarítása okozza, amely az Egyesült Államokban a háztartási termékek 40% – 50% – ában megtalálható. Az egyik faj, amelyet ez a tendencia leginkább érint, az orángután. Az elmúlt 2 évtizedben az orángután élőhelyének több mint 90%-a semmisült meg emiatt! A globális éghajlatváltozás miatt szenvedő egyéb állatok között számos veszélyeztetett és fenyegetésnek kitett faj található, beleértve a jegesmedvéket, az orrszarvúakat, az elefántokat és a tigriseket!

Az Állatok Világnapja jó alkalom arra, hogy elgondolkodjunk, számos állatfaj veszélyben van az emberi kegyetlenség miatt: pandák, barnamedvék, jegesmedvék, elefántok, delfinek, és még sok más állatfaj nagyon nehezen él! Kötelességünk védeni ezeket a veszélyeztetett állatfajokat, és nemcsak a Világnapon, hanem a hét minden napján!

Sürgető állatjóléti gondok kis hazánkban

Vajon a felelős állattartás elvei szerint tartjuk házi kedvenceinket, családtagként kezeljük őket, és ennek megfelelően gondoskodunk róluk? A Cofidis Hitel Monitor 2018 – 2019 -ben végzett közvélemény kutatási eredményeiből kiderül, hogy sürgető állatjóléti gondokkal kell szembenéznünk kis hazánkban:

„A felnőtt lakosság majd’ 90%-a szerint gondot okoz hazánkban a sok gazdátlan kutya, ami jóval meghaladja a menhelyek befogadókapacitását. 100 000 felettire becsülik a gazda nélkül kóborló ebeket. Ezeknek a kutyáknak a nagy része vagy menhelyre, vagy gyepmesteri telepre kerül. A köznyelv sintértelep néven ismeri az utóbbi intézményt, de semmiképp sem szabad ezeket összekeverni a menhelyekkel. Míg az állatvédők az állat életét védik, a gyepmesteri telepek 14 nap után altathatnak, a gazda által leadott kutyákat azonnal!

Jogos kérdés: Miért adná le a gazda azt az állatát, akit otthonába fogadott, etetett, és talán szeretett is? Itt válik ketté a kutyák iránt vállalt felelősség az állattartók és az állatvédők között. Körülbelül fele-fele arányban becsülik a menhelyek a talált kutyákat és a gazdák által leadni kívánt kutyákat. Milyen fokú felelősségről beszélhetünk ilyenkor? A leggyakoribb indokok között olyan érvek szerepelnek, amelyek átgondolt döntés esetén már előre láthatóak lettek volna. A kutyák átlag életkora mérettől függően kb. 10-15 év, ennyi idő alatt sokféle élethelyzet alakulhat ki, tehát a kutyával együtt kell tervezni a jövőt.

Magyarországon jelenleg körülbelül 2 millió gazdás kutya él. A központi statisztikai hivatal 3,8 millió háztartást számol, így minden második, harmadik háztartásban él kutya. A kutatásban részt vevő megkérdezett kutyatulajdonosok 86%-a válaszolta azt, hogy megválik kutyájától, ha az megnő, megbetegszik vagy túl nagy felelősséggel jár!

Körülbelül 200 állatvédő szervezet, csoport működik ma Magyarországon. Egy évben átlagosan 278 kutya kerül be egy menhelyre, ahol jellemző módon legfeljebb egy évet töltenek el. A kutyák egy része, főképp az idősebb, nagytestű, fekete egyedek egész életüket ott töltik. Jelenleg kb. 20 000 kutya él állatvédők gondozásában, 10 000 – nek pedig soha nem lesz gazdája! A menhelyről örökbe fogadott kutyák 11%-a újból visszakerül a menhelyre!”

Az elmúlt évek tapasztalatai szerint sok állat esik áldozatul a haszonelvűségnek, a megélhetési szaporítás létező fogalom, és nemcsak fogalomként létezik, sajnos, a gyakorlatban is, sokan az állatok kizsákmányolásából élnek, rossz tartási körülmények között, elhanyagolt, betegségekkel küzdő, védtelen és meggyötört lelkű állatokat eredményez! A kedvtelési állattartás pedig sokszor nem a felelősségen alapul, az ivartalanítás hiánya házi szaporulatok megszületését eredményezi, ők az „ingyen elvihető” és a „csak jó helyre adom” kutyák és macskák, akik közül végül sokan kerülnek utcára, vagy menhelyre! Csak akkor legyen kisállatod, kutya, cica, vagy bármi más, ha átgondoltan és felelősen fel tudod vállalni őt az élete végéig jóban és rosszban, egészségben és betegségben egyaránt!

Magyarországon az állatok világnapját 1991-től ünnepeljük, elsősorban állatvédő szervezetek és állatkertek rendezésében tartanak rendszeresen megemlékezéseket. Az utóbbi években azonban e jeles napot már az óvodák, iskolák és a természetvédelemmel foglalkozó szervezetek is beveszik zöld ünnepeik sorába.

Állatvédelem ősidőktől fogva

1955: A SAPL hullámokat gerjeszt

A The Society for Animal Protective Legislation (SAPL)¹ az olyan első szervezet, amely az állatok emberségesebb levágását szorgalmazó jogszabályok megalkotásáért lobbizik az Egyesült Államokban.

1931: Állati győzelem

1931 májusában, a Firenzében megrendezett Nemzetközi Állatvédelmi Konferencia ülésén az Állatok Világnapját egyhangúlag nemzetközi rangra emelték!

1877: Az irodalom ereje

Anna Sewell: Black Beauty (Fekete szépség)² című regénye az első angol regény, amelyet nem az ember szemszögéből írtak, és vitát váltott ki a lovak kezeléséről.

Miközben nyíltan és őszintén tanítja az állatjólét fogalmait, azt is megtanítja, hogy lehet kedvesen, együttérzően és tisztelettel bánni az emberekkel. A regény a megjelenése után azonnal bestseller lett, Sewell alig 5 hónappal a regény megjelenése után meghalt, de elég sokáig élt ahhoz, hogy egyetlen regénye sikeres legyen. 50 millió eladott példányával a Black Beauty minden idők legkelendőbb könyve. 2003-ban a regény az 58. helyen szerepelt a BBC The Big Read címmel közreadott legnépszerűbb könyvek listájában. Az 1877-ben kiadott Black Beauty – t ma a tíz legkelendőbb gyermekregény között tartják számon, bár annak idején az író felnőtt közönségnek szánta.

1624: Korai vegánok

Egy korai vegán, bizonyos Lewis Gompertz kiad egy könyvet, melynek címe “Moral Inquiries on the Situation of Man and of Brutes,” az első kiadvány, mely az állati jogok mellett emel szót.

530 BCE: Haladó görögök

Pythagoras, görög filozófus, a görög-római filozófusok közül az első, aki a vegetarianizmus szószólója volt, és azt tanította, hogy az állatoknak lelkük van.

A tengeri állatok diadala – Vincenzo Maiorca olasz búvár igaz története

Vincenzo Maiorca 1931-ben született a szicíliai Syracuse városában és 2016-ban, 85 évesen halt meg ugyanott. Enzot a Földközi-tengeren a „mélység királyaként” ismerték, legendás, többszörös rekordot birtokló szabadtüdős mélymerülő búvár³ volt, karrierje során több világrekordot is felállított. Luc Besson, francia filmrendezőt annyira megihlette az élete, hogy Enzo Maiorca és a szabadtüdős búvárkodás világa inspirálta a „The Big Blue” vagyis „A nagy kékség” című film elkészítésére.

Enzo Maiorca delfinmentő igaz története a napokban körbejárta a világot, könnyeket csalva sok-sok állatbarát szemébe. Enzo, így mesélte el a történetet, mely mélyen megérintette őket:

„Évekkel ezelőtt, miközben Rossanna és Patrizia lányaimmal Syracuse közelében, az óceánban búvárkodtam, észrevettem egy hím delfint, aki sebesen úszott felénk. Amint mellénk ért, rájöttem, hogy mondani akar valamit, szinte a kezünknél fogva vezetett minket, és lehetőséget adott arra, hogy megmentsünk egy nőstény delfint⁴, aki belegabalyodott egy kardhalfogó halászhálóba. Szabályosan úgy éreztük, hogy az agyhullámai befolyásolták az elménket. Az biztos, hogy a karjaink voltak a hordágyak, amelyek segítségével a felszínre vittük a szegény, kimerült állatot, aki szinte az ereje végén járt. Amint a felszínre került, „szinte emberi kiáltást” hallatott, vércsík tört elő a testéből és párja figyelő szemeitől kísérve delfinborjúnak adott életet. A felnőtt delfincsőr gyengéd mozdulatokkal a mamája mellbimbóihoz vezette a kicsit. Azon a napon megmentettünk két életet, és szeretem azt gondolni, hogy újra egyesítettünk egy családot!”

Enzo a saját életéből merítette a tapasztalatait, fiatalabb korában gyakorta vadászott az óceánban tengeri állatokra, egy ilyen vadászat alkalmával ébredt rá, hogy az állatok is élőlények, szeretni és védeni kell őket. Így mesélt erről:

„A sekélyben búvárkodtam, nem messze attól a partfoktól, amely a Syracuse-öböltől délre nyúlik be egészen a nyílt tengerig. Aznap reggel történetesen egy lándzsás halat akartam megdárdázni, erős és harcias sügér volt, titáni küzdelem robbant ki köztem, aki az életét akartam elvenni, és közte, aki megpróbálta megmenteni magát. A sügér bemenekült két szikla között egy üregbe. Próbáltam megérteni a helyzetét, jobb kezemmel végigsimítottam a hal hasán, éreztem, hogy szíve rémülten dobog halálfélelmében! A vér lüktetése ébresztett rá, hogy most készülök megölni egy élőlényt! Azóta a dárdám a házam alagsorában porosodik, épp úgy, mint egy régészeti lelet!”

Mindez 1967-ben történt, Maiorca 36 éves volt ekkor, és ettől kezdve soha többet nem vadászott a tenger állataira. Barátai szerint: „Enzo Maiorca olyan ember volt, aki szívét adta a tengernek. Jobban megértette a varázslatát, mint legtöbben, és tudta, hogy az óceán az alapja ezen a bolygón minden életnek!”

5 érdekesség az állatok világából

Tengeri élet

A csikóhalak egész életükön át párosodnak, és egymás farkát átölelve úsznak.

Szív a fejben

A garnélarák szíve a fejében helyezkedik el.

Hangorkán

Az állatok világának leghangosabb élőlénye a kék bálna, a 188 decibelles hangereje igazi hangorkánként hat (csak összehasonlításképpen a tűzijáték hangja 170 decibell).

A flamingók változtatják a színüket

A flamingók természetszerűleg fehérek. Igen, jól olvasod, fehér színűek. Az étrendjük felelős a színváltozásért, a garnélarák, az algák és a sós lé varázsolja őket rózsaszínűvé.

A tigrisek egyedi csíkjai

A tigris bőrén csíkok vannak, és mindegyik minta olyan egyedi, mint az ujjlenyomat, nincs két egyforma.

A Világnap pozitívumai

Az Állatok Világnapjának megünneplése az embereket cselekvésre készteti az állatok jobb jövője érdekében.

2003-ben 44 rendezvényt tartottak 13 országban, ez ma már körülbelül 100 országban 1000 eseménnyé nőtt!

Az Állatok Világnapja jelentős eredményekhez vezetett az állatjóléti normák javításának előmozdítása terén, és befolyása egyre csak növekszik!

Egyiptomban a „The Society for Protection of Animal Rights” rövidítve (SPARE) az Állatok Világnapját arra használta fel, hogy sikeresen lobbizhasson egy, az állatjóléttel kapcsolatos záradék felvétele mellett az új egyiptomi alkotmányba, nemrég pedig benyújtotta az állatjóléti törvény javaslatát az egyiptomi parlamentnek.

Az „Animals Lebanon” és az „Anima Naturalis Colombia” állatvédelmi szervezetek hatására önkormányzati határozatban rögzítették, hogy minden évben megemlékezzenek az Állatok Világnapjáról, amely óriási segítséget nyújt az állampolgárok tudatosságának növelésében az állatok szembeni etikus bánásmódhoz.

A szudáni „Animal Care & Environment Organization” legnagyobb eredménye, hogy a szudáni parlament megszavazta az állatvédelmi jogszabályok bevezetését. E nagyszerű cél elérése érdekében végzett munka nagy részét az állatjólét jobbítására irányuló fokozott tudatosságnak tulajdonítják, amit az Állatok Világnapja inspirált!

Az év minden napján szeressük és védjük az állatokat

„… nincs vallás szeretet nélkül, és az emberek annyit beszélhetnek a vallásukról, amennyit csak akarnak, de ha az nem tanítja meg őket arra, hogy jók és kedvesek legyenek az embertársaikkal és az állatokkal, akkor az csak színlelt…”
Idézet Anna Sewell: Black Beauty című regényéből (13. fejezet utolsó bekezdés).

Gondolkodjunk és éljünk felelősen! Ne csak ezen a napon, hanem az év minden napján szeressük és védjük az állatokat! ❤️

Jegyzetek:

1. Az „Animal Welfara Institute” (AWI) egy 1951-es alapítású, amerikai non-profit, karitatív szervezet, amelynek célja, hogy mérsékelje azt a kínt és szenvedést, amit az emberek mérnek az állatokra. Jogalkotási részlege a „The Society for Animal Protective Legislation” (SAPL) az e célt tükröző törvények elfogadtatását szorgalmazza.
2. Anna Sewell (1820 – 1878), angol regényíró volt. Az 1877-ben kiadott Black Beauty (Fekete Szépség) című regény szerzője, amelyet ma a tíz legjobban eladott gyermekregény között tartanak számon. A könyv az első angol regény, amelyet nem az ember, hanem az állat, jelen esetben egy ló szemszögéből írtak. Bár ma már klasszikusnak számít, Sewell eredetileg azok számára készítette, akik lovakkal dolgoznak. A könyv több tekintetben is útmutató a lótenyésztéshez, a stabil vezetéshez, és a csikók emberséges edzéséhez (betöréséhez). Úgy vélik, hogy a regény hatással volt arra, hogy a lovakkal szembeni kegyetlenség csökkent. Bár a Black Beauty – t gyermekregénynek tekintik, Sewell nem gyermekeknek írta azt. A regény megírásának célja Sewell szavait idézve az alábbi volt: „Kedvesség, szimpátia és megértő bánásmód használata a lovakkal szemben.” A dolgozó állatok helyzetének szimpatikus ábrázolása az állatok jóléte iránti aggodalom kiáradásához vezetett, és nagy szerepet játszott a lovak fejének magasan tartásához használt heveder kegyetlen gyakorlatának eltörlésében, amelyet akkoriban használtak a viktoriánus Angliában, de használata fájdalmas volt a ló számára és tönkretette a nyakát. A regény megemlíti a pislogók alkalmazását a lovaknál, és arra a következtetésre hívja fel a figyelmet, hogy ez a használat valószínűleg baleseteket okoz éjszaka, mivel a lovat zavarják a megfelelő éjszakai látásban, a pislogó beavatkozik a ló azon képességébe, hogy sokkal jobban lát a sötétben, mint az ember.
3. A búvárkodás, a szabad búvárkodás, a mélymerülő szabad búvárkodás, a lélegzettartó búvárkodás vagy a bőrbúvárkodás a víz alatti búvárkodás egyik formája, amely a lélegzetmegtartásra támaszkodik a felületképzésig, nem pedig légzőkészülék, például búvárfelszerelés használatához.
4. A delfin akár 10 percig is képes életben maradni a víz alatt, mielőtt megfulladna.

Források:

World Animal Day

World Animal Net

SCPA International Global Animal Rescue

ScienceDirect

Mongabay – News and Inspiration from nature’s frontline

SAPeople – Your Worldwide South African Community

A Cofidis és a Hangya közösség közvélemény kutatása

YouTube

Wikipédia

Kedves Olvasó! Köszönöm, hogy elolvastad ezt a cikket, remélem, hasznos volt számodra!🙂 Kérlek, oszd meg ezt a bejegyzést a barátaiddal és más állatbarátokkal is, mert számukra is hasznos lehet! Köszönöm!

e