Az angol Királyi Állatorvosi Főiskola (Royal Veterinary College) elkészítette a világ legnagyobb tanulmányát a dizájner keresztezett kutyák egészségi állapotáról, amely feltárta, hogy a három legnépszerűbb dizájner fajta (a cockapoo, a cavapoo, és a labradoodle) általános egészségi állapota nagymértékben hasonlít a fajtatiszta szülőfajtákéhoz. Ezek az eredmények megcáfolják a közhiedelmeket a dizájner keresztezett kutyák kiváló egészségi állapotáról, és fontos információkkal szolgálnak a leendő kutyatulajdonosok számára. A kutatási eredményeket a Plos One tudományos folyóiratban tették közzé.
A dizájner jelenség
Az elmúlt évtizedekben, ahogy a kutyák fizikai és örökölt tulajdonságaik alapján történő tartására irányuló emberi motivációk folyamatosan fejlődtek, megjelent egy új jelenség, a dizájner keresztezett fajták, amely ma már számos országban jelentős szerepet játszik a kutyák demográfiai helyzetében.
A dizájner kutyák olyan hibridek, amelyek két különböző fajtatiszta kutya keresztezéséből születnek, tudatosan és tervezetten létrehozott keverékek. Az így létrejött utódokat gyakran az ősfajták nevéből képzett szóösszetétellel jelölik (például az angol cocker spániel és az uszkár keresztezéséből származó utódot cockapoo-nak nevezik). Ezek a hibridek különleges külsejük, a nekik tulajdonított „egészségesebb” jelző és az anyagi haszonszerzés miatt szinte megállíthatatlan sebességgel és egyre elképesztőbb párosításokkal terjednek az egész világon.
Bizonyítást nyert, hogy a legnépszerűbb dizájner kutyák nem egészségesebbek, mint fajtatiszta ősfajtáik
Az Egyesült Királyságban az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt a kereslet a dizájner keresztezett kutyák iránt: 2023-ban több cockapoo kutyát (653 597) tartottak, mint fajtatiszta szülőfajtáikat, angol cocker spánielt (562 951) vagy uszkárt (105 369).
Cockapoo – az angol cocker spániel és az uszkár keresztezéséből származó dizájner fajta
A népszerűség növekedését az a meggyőződés táplálja, hogy a keresztezett fajták egészségesebbek, mivel úgy gondolják, hogy a fajtatiszta állatoknál gyakori öröklött egészségügyi problémák kockázata lecsökken. Egy kutatásban ezt vizsgálták.
Az angol Királyi Állatorvosi Főiskola kutatócsoportja, Gina Bryson posztgraduális kutató, Dr. Rowena Packer adjunktus, és Dr. Dan O’Neill egyetemi docens vezetésével felmérést végeztek a három legnépszerűbb dizájner keresztezés (a cavapoo, a cockapoo és a labradoodle), valamint ezek ősfajtáinak (a Cavalier King Charles spániel, az angol cocker spániel, a labrador retriever, a toy, törpe és közép uszkár) tulajdonosai körében, hogy összegyűjtsék a tulajdonosok által tapasztalt egészségügyi rendellenességekre vonatkozó információkat. Érvényes válaszok 9402 kutyára érkeztek.
A kutatók feltételezték, hogy a dizájner keresztezett fajtáknál kisebb az esélye a gyakori rendellenességek kialakulásának, mint az ősfajtáiknál. A többváltozós elemzés figyelembe vette a kutyák korát (minden kutya 5 évnél fiatalabb volt), nemét, ivartalanított státuszát, valamint a tulajdonos korát és nemét.
Ezután a tulajdonosok által megadott egészségügyi adatokat aprólékosan elemezték, összehasonlítva, hogy ezeknél a kutyáknál milyen valószínűséggel alakul ki 57 gyakori betegség. Összesen 342 összehasonlítást végeztek.
A legfontosabb megállapítások a következők voltak:
- A betegség-összehasonlítások 86,6%-ában nem volt különbség a rendellenességek kockázatában a három leggyakoribb dizájner keresztezés és a fajtatiszta szülők között.
- A dizájner keresztezett fajtáknál egyes rendellenességek kockázata 7 százalékkal magasabb volt, még másoké 6,4 százalékkal alacsonyabb volt.
- A táplálkozási zavarok, a hányás és a hasmenés kockázata mindhárom dizájner keresztezett fajtánál magasabb volt, mint a közös szülőfajtájuknál, az uszkárnál.
- A sors iróniája, hogy a cockapoo – a háziállat-allergiás családok nagy kedvencei – nagyobb valószínűséggel szenvedett bőrviszketésben, mint a szülőfajtáik – ezt a rendellenességet gyakran allergia okozza.
- Mindhárom dizájner keresztezettnek nagyobb volt az esélye a fülgyulladásra, mint a nem uszkár szülőfajtáiknak.
- Mind a labradoodle, mind a cockapoo esetében kisebb volt a patellaficam (térdkalács elcsúszás) kockázata az uszkárokhoz képest, ugyanakkor a cavapoo esélyei nem különböztek egyik szülőfajtához képest sem.
Az eredmények azt mutatják, hogy a betegségek többségénél a kockázat egyáltalán nem különbözött a dizájner keresztezett fajták és a szülőfajták között. Ez megkérdőjelezi azt a széles körben elterjedt hiedelmet, hogy a dizájner keresztezett kutyáknál a „hibrid életerő” pozitív hatással van az egészségre. A hibrid életerő jelenség azt sugallja, hogy amikor egy fajon belül két különböző fajtát kereszteznek, akkor az utódok jobb egészségi és jóléti állapotot mutatnak, mint a két szülő adott tulajdonságra vonatkozó átlaga.
Ezek az eredmények nemcsak azt a hiedelmet kérdőjelezik meg, hogy a dizájner keverékek eredendően egészségesebbek, hanem azt a nézetet is eloszlatják, hogy a fajtatiszta kutyák genetikájuk miatt általánosan hajlamosabbak az egészségügyi problémákra.
Forgassuk most vissza az idő kerekét, egészen az 1980-as évek végéig, és ismerjük meg a dizájner keresztezett kutyafajták eredettörténetét.
A labradoodle volt az első dizájner hibrid
A dizájner keresztezés jelenséget 1989-ben Wally Conran indította el Ausztráliában, aki akkoriban az Ausztrál Királyi Vakvezető Kutyák Egyesületének (Royal Guide Dog Association of Australia) munkatársa volt. Conran szándékosan keresztezett egy labrador retrievert egy uszkárral azzal a céllal, hogy egy vak asszony számára olyan vakvezető kutyát hozzon létre, amely nem hullajtja a szőrét, mivel az asszony férje allergiás volt a kutyaszőrre. Így született meg az első labradoodle alom. Akkor még szó sem volt „dizájner” célokról és anyagi haszonszerzésről. A fő motiváció nemes volt, az első labradoodle-t ugyanis speciális segítő kutyának szánták.
Azzal a kihívással szembesülve, hogy otthont kell találnia az alomból megmaradt „keverék” kölyköknek, Conran néhány alapvető marketingfogást alkalmazott: új, vonzó nevet és egy pozitív eladási sztorit talált ki, amely hipoallergénnek minősítette a kutyát és hibrid életerősséget (hibrid életerő = egészségesebb, kevesebb gyakori genetikai betegség) tulajdonított nekik, miközben nem volt bizonyítéka, amivel ezt alátámasztotta volna. Így született meg a „labradoodle” elnevezés, és az ebből származó „labradoodle” kiskutyákat új, és most már kívánatos hibrid fajtaként hirdették emberi és kutyaegészségügyi háttérrel megtámogatva.
Ez a marketingkampány rendkívül sikeres volt, Ausztráliában és nemzetközileg is felkeltette az állítólagos hipoallergén fajta iránti érdeklődést. Egyre többen kezdték el hozzáértés nélkül, felelőtlenül tenyészteni az immár önálló fajtává érett kutyát. A labradoodle mindkét „őse” gyenge genetikájú egyedek sokaságából áll. Ezek keresztezése pedig beláthatatlan következményekkel járhat. Conron szerint ma már a legtöbb labradoodle valamilyen idegrendszeri problémával és örökletes betegséggel születik.
A dizájner fajták tenyésztése egy olyan elképzelésen alapszik, ami alapjaiban hibás. Erről bővebb információkat a „Dizájner fajták – és ami mögöttük van” című cikkben olvashatsz.
A dizájner fajták népszerűsége
A labradoodle és később számos más dizájner uszkár keresztezés iránti kereslet az eltelt négy évtized alatt gyorsan nőtt. A cockapoo, az angol cocker spániel és az uszkár dizájner keresztezése 2019-ben a második legnépszerűbb kiskutya volt az Egyesült Királyságban. A 2020-as COVID-19 járvány idején jelentősen megnőtt a kereslet más uszkár keresztezések, köztük a cavapoo (a Cavalier King Charles spániel és az uszkár dizájner keresztezése) iránt is. A szándékos keresztezések ezen új hullámából származó utódokat „dizájner keresztezett” kutyáknak nevezték el, hogy megkülönböztessék őket – és növeljék e keresztezett dizájner kutyák pénzügyi értékét – a hagyományos, nem dizájner keresztezésektől (más néven a keverék kutyáktól, és a fajtatiszta kutyáktól is).
A dizájner kutyák népszerűsége több okra is visszavezethető. Aranyos külső vonásaik miatt sok leendő gazdit levesznek a lábukról, és sokak számára ez az elsődleges szempont a választáskor. A másik a dizájner hibridek életerősségére gyakorolt pozitív hatások létezésébe vetett hit, amely olyan állításokhoz vezetett, amelyek szerint a keresztezett kutyák általában egészségesebbek, hosszabb életűek és kevésbé hajlamosak a betegségekre, mint fajtatiszta őseik. Sok tulajdonos ezeket alapelvként terjeszti, ami nem helytálló, de mégis dokumentáltan motiválja a vásárlásokat, és ezzel fenntartja az ilyen típusú kutyák népszerűségét.
Nagyban hozzájárul a népszerűségükhöz az a tény is, hogy a sztárvilágban is sokan választják a dizájner keresztezett fajtákat kedvencüknek. Ismert celebek, filmsztárok, influenszerek vagy kitűnni akaró egyének kutyatársa egy-egy ilyen dizájner kutya, gyakran feltűnnek velük a közösségi média felületein, egy-egy videóban, instagram sztoriban, vagy facebook történetben, és ezzel erőteljesen a dizájner keresztezett kutyák felé terelik a követőtáborukat. A lehetséges betegségekre, etikai és genetikai problémákra pedig már nem igen gondolnak!
A dizájner keresztezett fajták meglehetősen népszerűek a fiatalabb lakosság körében, és különösen az Instagramon. Már vannak olyan fiókok, amelyek kifejezetten kutyáknak szólnak, és ezek között is sok a dizájner keresztezett fajta. A dizájner kutyák világa az Instagramon is hatalmas.
A kutatók a felelősségteljesebb döntés fontosságát hangsúlyozzák: a cél az állatok jólétének javítása
Az eredmények alapján a kutatók arra ösztönzik a kutyavásárlást fontolgató személyeket vagy családokat, hogy fajtaválasztáskor inkább vegyenek figyelembe más tényezőket, például az életkörülményeiknek megfelelő tartási körülmények megfelelőségét, a választott fajta temperamentumát, a várható egészségügyi problémákat, a várható élettartamot, és a kiskutya szüleinek egészségi állapotát.
Emellett fontos tényező, hogy a kölyökkutyákat vagy kutyákat magas szintű állatjóléti forrásból szerezzék be, függetlenül attól, hogy fajtatiszta vagy keresztezett kutyáról van-e szó, beleértve azt is, hogy csak olyan tenyésztőktől vásároljanak kölyköket, akik a vásárlás előtt lehetővé teszik a személyes látogatást, és a kölyköket onnan adják el, ahol az anyjukkal együtt tenyésztették őket.
A kutatásról beszámoló angol nyelvű cikkben Dr. Rowena Packer, a társállatok viselkedésével és jólétével foglalkozó tudományok oktatója, és a tanulmány vezető szerzője az alábbiakat emelte ki:
„A dizájner keresztezett fajták, különösen az uszkár keresztezések népszerűsége az elmúlt évtizedben fellendült az Egyesült Királyságban. Aranyos mackószerű vonásaiknak köszönhetően esztétikai vonzerejük sok család számára egyértelmű. Korábbi kutatásunk felfedte, hogy sokukat olyan feltételezett tulajdonságok alapján vásárolnak meg, amelyek nem kellően bizonyítottak, mint például az a vélekedés, hogy hipoallergének, jól bánnak a gyerekekkel és jó egészségi állapotúak. Ez a tanulmány bebizonyította, hogy bár a dizájner uszkár keresztezések egészségi állapota nem rosszabb, mint fajtatiszta szüleiké, de nem is jobb. Ez azt jelenti, hogy a leendő tulajdonosoknak nagyon figyelniük kell arra, hogy olyan tenyésztőktől vásároljanak, akik a tenyésztésben a kinézet mellett az egészségességet, és a jó temperamentumot is előnyben részesítik. A leendő gazdiknak szem előtt kell tartaniuk, hogy az uszkár keresztezések népszerűségéből adódóan nagy a kockázata annak, hogy rossz állatjóléti körülmények közül is származhatnak, például kölyökkutyafarmokról, vagy illegális importból (az óriási kereslet kielégítése miatt), ami negatívan befolyásolhatja a jövőbeni egészségüket és a jólétüket.”
Gina Bryson, az angol Királyi Állatorvosi Főiskola mesterdiplomás kutatója és a tanulmány vezető szerzője elmondta:
„Ez a tanulmány az Egyesült Királyságban elterjedt dizájner keresztezett fajták egészségi állapotát vizsgálja, azzal az egyértelmű szándékkal, hogy eloszlassa a fajtatiszta és a keresztezett fajtákkal szembeni megalapozatlan előítéleteket. A kutyák jólétének előtérbe helyezése kell, hogy legyen az elsődleges prioritásunk, valamint annak biztosítása, hogy a felelős tulajdonlás és a helyes tenyésztési gyakorlatok érvényesüljenek, a tulajdonosok és a tenyésztők döntéseiket szilárd tudományos bizonyítékok alapján hozzák meg.”
Dr. Dan O’Neill, a Királyi Állatorvosi Főiskola társállat-epidemiológia docense és a tanulmány társszerzője az alábbiakat tartotta fontosnak:
„A törzskönyvezett kutyákat érintő súlyos egészségügyi problémák miatti folyamatos közérdeklődés egyre inkább a dizájner keresztezett kutyafajták beszerzése felé tereli a lakosságot, de ez az új munka azt sugallja, hogy a veleszületetten beteg kutyák beszerzését elkerülni kívánó tulajdonosoknak inkább a szélsőséges testformák (például a lapos arc, kidülledt szemek, bőrredők) elkerülésére kellene összpontosítaniuk, függetlenül attól, hogy a kutya fajtatiszta vagy dizájner keresztezett.
A dizájner keresztezett fajták egészségi állapota nem különbözik a szülőfajtákétól, ez a tanulmány ezt mutatja, de csak három fajta, három dizájner keresztezés esetében. Ez nem feltétlenül vonatkozik az összes többi fajtára, a mopsz-, a Jack Russell- vagy az összes többi keresztezésre. Szó szerint rá kell nagyítani és azt mondani, hogy mi volt a kérdés, amit feltettünk? Három konkrét dizájner keresztezést és azok szülőfajtáit vizsgáltuk. Megnéztük őket öt év alatti életkorban, majd ezen belül megnéztük a közös rendellenességeket. Ezt tettük, és erről árulkodnak az eredmények is. Ha ezt megpróbáljuk kibővíteni, hogy megválaszoljunk más dizájner keresztezésekkel vagy idősebb kutyákkal kapcsolatos kérdéseket, ez valóban kívül esik azokon a szilárd bizonyítékokon, amelyeket ez a tanulmány tudott szolgáltatni, és ez nagyon fontos az olvasók számára. Fontos tudni, hogy egy tanulmány mit tud mondani, de azt is fontos tudni, hogy az adott vizsgálat mit nem mond el.”
A tanulmány csak a fiatal felnőtt kutyákra összpontosított. Egy olyan vizsgálat, amely megismétli ezeket a kérdéseket, amikor a kutyák már idősebbek, segítene megérteni, hogyan öregednek a dizájner keresztezett kutyák, és azonosítani a későbbi kockázati tényezőket.
Egészséges kutya = hosszabb élettartam, jobb életminőség, boldogabb élet!
Mindez fontos kérdéseket vet fel. Honnan származnak az életünkben jelen lévő állatok? Hogyan tenyésztik őket, és átláthatók-e ezek az információk? Rendben van-e a jelenlegi tenyésztési gyakorlat? És ha nem, minek kellene változnia?
Magától értetődik, hogy amikor a tökéletes kutyatársat keressük, olyanra vágyunk, amely egészséges, hosszú életű, és boldogan él velünk. Ezek a tulajdonságok jók a kutyának. Jót tesznek a tulajdonosoknak is. Az egészséges kutya kevesebb állatorvosi számlát jelent. A hosszabb élettartam több együtt töltött időt jelent, és velük boldogan élni kevesebb stresszt és jobb életminőséget jelent mindenki számára a családban!
Azt, hogy a kutyák egészségesek, hosszú életűek és boldogok lesznek-e, végső soron mi magunk határozzuk meg.
A tenyésztők döntik el, hogy mely kutyákat párosítják. A kutyabarátok döntenek arról, hogy melyik kiskutyát veszik meg.
Kutyabarátaink érdekében remélem, hogy mindannyian jól döntünk! 🙂
Szeptemberben készült egy podcast beszélgetés a tanulmányról a három kutatóval. Az egy órás beszélgetés alatt részletes információk kerültek nyilvánosságra a kutatásról, a dizájner fajtákról, azok gondozásáról, egészségi problémáiról, az állatjólétről, és egyéb kapcsolódó témákról. A podcast beszélgetés visszahallgatható, sőt, elolvasható angol nyelven, ajánlom az érdeklődő kutyabarátok és a tenyésztők figyelmébe: Gina Bryson and Drs O’Neill and Packer: The Doodle Dilemma
Jegyzetek:
- Az angol Királyi Állatorvosi Főiskola (Royal Veterinary College, rövidítve RVC), a londoni Szövetségi Egyetem tagintézményeként az Egyesült Királyság legrégebbi és legnagyobb állatorvosi iskolája, és egyike annak a kilencnek az országban, ahol a diákok állatorvosi tanulmányokat folytathatnak. Az intézményt 1791-ben alapították, és 1949-ben csatlakozott a Londoni Egyetemhez. Az RVC graduális és posztgraduális programokat kínál az állatorvoslás, az állatorvosi ápolás és a biológiai tudományok területén. Az RVC kutatásvezérelt intézmény, kutatásainak 88%-át nemzetközileg kiválónak vagy világszínvonalúnak minősítették a 2021-es kutatási kiválósági keretrendszerben. A QS World University Rankings 2024. évi rangsorában az RVC a világ legjobb állatorvosi iskolájának számít.
Az információk forrása:
A Royal Veterinary College kutatásról beszámoló cikke
A hibrid, avagy designer kutyák, és ami mögöttük van
Márton Attila: Dizájner fajták – és ami mögöttük van
Gina Bryson and Drs O’Neill and Packer: The Doodle Dilemma
A kiemelt képet készítette: Vámosi Ildikó, kutyás cikkíró és szerző
A cikkben látható képek forrásai:
A cockapoo kutya – Wallpaper Cave
Egy boldog gazdi egy boldog yorkshire terrierrel – Shutterstock
Kérlek, oszd meg ezt a bejegyzést a barátaiddal és más kutyabarátokkal, tenyésztőkkel is, mert számukra is hasznos lehet! Köszönöm!
f
Kérlek, tarts velem a jövőben is, keresd
Vámosi Ildikó, kutyás cikkíró és szerző hivatalos honlapját!
https://ildikovamosi.hu
❤️ Hasznos és értékes cikkekkel várom a kutyák szerelmeseit,
a hobby kutyásokat, a tenyésztőket, a kiállítókat és mindenkit, aki imádja a kutyákat! ❤️
Köszönöm a megtisztelő látogatásod!
Várlak vissza szeretettel és sok értékes cikkel!
