551 Shares

Az emberek és a kutyák több ezer éves barátsága során elődeink mintegy 360 különböző fajtát hoztak létre sikeresen. A tereléshez terelőkutyákat, a vadászathoz vizslákat és egyéb vadászkutyákat használunk, és társaságként mindegyikőjüket. De mennyire határozza meg a kutya személyiségét a fajtája? Egy új kutatásban erre keresték a választ.

Az Egyesült Államok kutatói több mint 4000 kutya DNS adatait elemezték, és 46 000 kutyatulajdonost kérdeztek meg kutyáik viselkedéséről. Számos olyan gént azonosítottak, amelyek bizonyos fajtákra jellemző viselkedésekhez kapcsolódnak, mint például a terrierek hajlama a zsákmány elfogására és megölésére. A kutatásról készült tanulmány 2022. december 08-án jelent meg a Cell tudományos szaklapban.

Az eredmények azt sugallják, hogy a fajta típusa valóban meghatározza a kutya számos jellemvonását, de maguk a tulajdonosok is óriási szerepet játszanak kutyájuk személyiségének alakításában – például abban, hogy mennyire szófogadóak, toleránsak-e másokkal szemben, séta közben hogyan viselkednek, szeretnek-e játszani, mennyire figyelemfelkeltőek és ugatnak-e, amikor szükséges.

A rövid bevezető után nézzük a kutatás részleteit és megállapításait közelebbről.

Az azonos célra tenyésztett kutyafajták közös génkészlettel rendelkezhetnek

A házikutyák szelektív tenyésztése változatos fajtákat hozott létre, amelyeket gyakran speciális feladatok elvégzésére tenyésztettek ki. A különböző kutyafajtáknál tapasztalt viselkedési mintákat – például ilyen a terelés vagy az apportírozás – nehéz megmagyarázni.  Az Egyesült Államok Nemzeti Humángenom Kutatóintézet1 Kutyagenom projektjének kutatói több mint 4000 kutya DNS adatait vizsgálták meg annak érdekében, hogy megtalálják azoknak a viselkedési tendenciáknak a genetikai mozgatórugóit, amelyek a kutyákat bizonyos feladatok elvégzésére alkalmassá teszik. A DNS adatok 4261 egyedtől származnak, amelyekből 2823 fajtatiszta kutya az FCI által elismert 226 fajtából, 687 keverék vagy nem elismert fajtájú kedvtelésből tartott kutya, 658 félvad falusi kutyát is bevontak 47 országból, és 93 vadon élő kutyafajtát 4 kontinensről.

A kutyagenom projekt kutató csapata, Elaine Ostrander és Emily Dutrow genetikusok vezetésével 10 fő genetikai vonalat azonosított a kutyafajták között. Mindegyik származási vonal a fajták egy-egy meghatározott kategóriájának felelt meg, amelyeket történelmileg olyan feladatokra használtak, mint például az illat kontra látás szerinti vadászat, az állatállomány terelése kontra védelme. Ez azt jelenti, hogy azok a fajták, amelyek nem állnak szoros rokonságban egymással, de ugyanarra a célra tenyésztettek ki őket, közös génkészlettel rendelkezhetnek. Ezt nagyon nehéz volt bizonyítani a múltban.

A kutatók egyedi viselkedési tényezőket azonosítottak

Ezután a kutatók a kisállat tulajdonosoknak küldött 46 000 viselkedés értékelési kérdőív felhasználásával egyedi viselkedési tendenciákat azonosítottak. Például a megnövekedett zsákmányszerzési viselkedések a terrier vonalhoz kapcsolódnak, amely olyan kutyafajtákat tartalmaz, akiket a zsákmány megfogására és megölésére használtak.

A tanulmány azonosítja a terelőfajtákra jellemző viselkedési formákat is, például a kelpie vagy a border collie fajtákra  jellemző a “nem szociális félelem”, vagyis a környezeti ingerektől, például a hangos zajoktól, a széltől vagy a járművektől való félelem.  A terriereket, mint például a Jack Russell, a magas ragadozó ösztön jellemzi. És az illat alapján vadászó kutyafajtákat, mint például a beagle, az alacsony képezhetőség jellemzi.

Ezek összhangban vannak azzal, amire ezeket a kutyákat kitenyésztették: a terelő fajtákat magas környezettudatosságuk és érzékenységük miatt, a terriereket a zsákmány üldözésére és elpusztítására, az illat alapján vadászó kutyákat pedig a nem vizuális jelekre való összpontosításra.

A kutatók részletesebben megvizsgálták a juhászkutyákat, mivel könnyen azonosítható veleszületett terelési viselkedésűek.

Érdekes módon a juhászkutyák körében gyakorinak talált gént – az EPHA5-öt – más emlősöknél szorongásszerű viselkedéssel, az embereknél pedig figyelemhiányos/hiperaktivitási zavarral (ADHD) is összefüggésbe hozták. A kutatócsoport szerint ez megmagyarázhatja a fajta nagy energiáját és a feladatokra való túlzott összpontosítási hajlamát (hiperfókuszáltság).

A kutya nevelése, tanítása legalább olyan fontos, mint a fajtája

Az a tény, hogy a kutyák viselkedése fajtánként változik, közismert. De fontos és ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy a kutya nevelése hogyan alakíthatja a személyiségét.

Valójában egy másik genetikai tanulmány, amely a Science tudományos szaklapban jelent meg az év elején, azt sugallta, hogy bár a kutya leszármazása (milyen célra tenyésztették ki) a viselkedés egyik meghatározó tényezője, de valószínűleg nem ez a legfontosabb.

A Massachusettsi Egyetem kutatói kihangsúlyozták, hogy a kutyák viselkedését számos különböző gén befolyásolja, amelyek a fajták létrehozása előtt már léteztek a kutyákban, és ezek minden fajtában jelen vannak. Azt állítják, hogy a modern fajtákat főként a külsejük különbözteti meg egymástól, viselkedésüket pedig nagyobb mértékben befolyásolják a környezeti tényezők, például a nevelés és a tanítás, mint a genetika. Mit jelent ez a kutyatulajdonosok számára?

A jó kutyatárs élete első két évében formálódik azzá

Nos, bár a kutya viselkedését a fajtája befolyásolja, sokat tehetünk azért, hogy jó kutyatársunkká formáljuk őt. Ez a munka különösen fontos a kutya életének első egy-két évében, kezdve a kiskutyák korai szocializációjával. Ki kell tenni őket minden olyan ingernek, amit szeretnénk, hogy elfogadjanak, mint például a gyerekek, a járművek, egyéb állatok, sétálóutca, utazás, kutyakozmetikai kezelés.

Ezután folytatnunk kell tanításukat, nevelésüket, képzésüket. Ahogy az embergyerekeknek és a tinédzsereknek is útmutatásra van szükségük ahhoz, hogy megtanuljanak jó döntéseket hozni, és jól kijönni másokkal, ugyanúgy a kutyáinknak is szükségük van ugyanerre az útmutatásra a kölyökkortól kezdődően a felnőttkorig.

A viselkedésminták történelmileg a kutyafajtákba vannak kódolva, ezért fontos, hogy jól válaszd ki a kutyatársad

Ugyanakkor fontos odafigyelni arra is, hogy az adott fajtát eredetileg milyen célra tenyésztették ki. Az új kutatás alátámasztja ezt a tényt. Azok a viselkedésminták, amelyek történelmileg a fajtákba vannak kódolva, legjobb esetben még mindig erősen jelen vannak a kutyafajtákban.

Ez azt jelenti, ha már van kisállat a családodban, például nyúl vagy baromfi, alaposan gondold át, mielőtt a családodba fogadnál egy terriert és tervezd meg, mit fogsz tenni, ha a terriered majd le akarja vadászni a kisállataidat.

Ha városban vagy társasházban élsz nyüzsgő környezetben, akkor ez valószínűleg nagy kihívást jelent egy pásztorkutyának, terelőkutyának. Ha pedig szuper érzékeny kutyát szeretnél, akkor az illat alapján vadászó kutyák valószínűleg nem jó választás.

Az életmódodhoz jól illeszkedő kutyafajta kiválasztása nem könnyű, de ez az első és legfontosabb tényező. Mindezek után sok idő és energia ráfordítás a szocializációra és a folyamatos képzésre meghozza az eredményt. A kutyák többnyire olyanok, amilyenné neveljük, formáljuk őket, de megéri, mert a befektetett erőfeszítéseink sokszorosan megtérülnek.


Jegyzetek:

  1. A Nemzeti Humángenom Kutatóintézet (NHGRI) a Nemzeti Egészségügyi Intézet (NHI) egyik intézete az Egyesült Államokban, amely a Maryland állambeli Bethesdában található. Az NHGRI 1988-ban az Igazgatói Hivatal Humángenom Kutatási Hivatalaként indult. Ez a hivatal 1989-ben a Nemzeti Humángenom Kutatási Központ (NCHGR) részévé vált, hogy ellássa a NIH szerepét a Nemzetközi Humángenom Projektben (HGP). A HGP-t az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumával (DOE) együttműködve fejlesztették ki, és 1990-ben kezdték meg az emberi genom szekvenálását. 1993-ban az NCHGR kibővítette szerepét a NIH campusán az Intramurális Kutatási Osztály (DIR) létrehozásával, hogy genomtechnológiákat alkalmazzon bizonyos betegségek tanulmányozására. 1996-ban létrehozták az Öröklött Betegségek Kutatási Központját (CIDR) is (nyolc NIH intézet, és a központ társfinanszírozásával) a komplex rendellenességek genetikai összetevőinek tanulmányozására. 1997-ben az Egyesült Államok Egészségügyi Minisztériuma átnevezte az NCHGR-t National Human Genome Research Institute – ra, ezzel hivatalosan kutatóintézeti státuszba emelve.

Információ források:

Cell tudományos szaklap

Képforrások:

1zoom wallpapers


Kérlek, oszd meg ezt a bejegyzést a barátaiddal és más kutyabarátokkal is, mert számukra is hasznos lehet! Köszönöm!🙂


c


Kérlek, tarts velem a jövőben is, keresd
Vámosi Ildikó, kutyás cikkíró és szerző hivatalos honlapját!

https://ildikovamosi.hu

🙂❤️ Hasznos és értékes cikkekkel várom a kutyák szerelmeseit,
a hobby kutyásokat, a tenyésztőket, a kiállítókat és mindenkit, aki imádja a kutyákat! ❤️🙂

🙂 Köszönöm a megtisztelő látogatásod! 🙂

🙂 Várlak vissza szeretettel és sok értékes cikkel! 🙂