Vajon hogyan használják a szagokat a kutyák a világ érzékelésére? Hogyan épül fel az orruk, miben különbözik a miénktől és mit csinál másképp az agyuk? Hogyan segíti őket a szaglásban a másodlagos szagérzékelési rendszer? És vajon tényleg mágikus a kutyaorr? Ebben a cikkemben a kutyák szaglásának rejtelmeibe avatlak be, megtudhatod azt is, hogy mi rejlik e bámulatba ejtő képességük mögött, ami miatt a világ nem vizuális számukra, hanem illat-alapú!🙂 Köszönöm, ha velem tartasz és elolvasod!🙂
A kutyák fő érzéke: a szaglás
Minden emlősnek 5 érzéke van: a látás, a hallás, a szaglás, a tapintás és az ízlelés. Mi nagyrészt a látásunkat használjunk fő érzékként, hogy feltérképezzük a körülöttünk lévő világot, a szaglás számunkra csak másodlagos, és valószínűtlen, hogy az emberi orr képes legyen a rák és más betegségek, a robbanóanyag, vagy a kábítószer szagát felismerni. De a kutyák orra mindezeket tudja, érzékeli, felismeri!
A kutyák illat-alapú világban élnek, mágikus orruk segítségével és kiváló szagérzékelő képességükkel szereznek információt mindenről. A szagfeldolgozásért felelős agyi területük sokkal nagyobb, összetettebb és kifinomultabb, mint az ember egyenértékű agyterülete. A kutya szaglása hihetetlen mértékben, 10 000 x – 100 000 x élesebb és kifinomultabb, mint a mienk.
A kutya és az ember szagérzékelése nagyon messze áll egymástól. A kutya az embertől eltérően képes:
- korlátlan számú szagot észlelni, és megkülönböztetni őket egymástól.
- az emberi orr számára érzékelhetetlen szagokat is észlelni.
- a szagokat eltárolni a memóriájába, évek múlva is visszaemlékezni rájuk és azonosítani őket.
125 – 300 millió szaglósejttel rendkívüli módon érzékelik a világot
A kutyák orrában 125 – 300 millió szaglósejt található (fajtánként változik a számuk), szemben az emberi 5 millióval. Mindez lehetővé teszi számukra, hogy megkülönböztessék és emlékezzenek az illatok megdöbbentő változatosságára, akár 100 milliomodnyi koncentrációban is, mint amit az emberi orr képes felismerni. A kutyák agyának a szagok elemzésére hivatott területe 40x nagyobb, mint az ember ugyanazon agyi területe. Agyuk közel 30%-át fordítják a szagok elemzésére. Az orruk és az agyuk párhuzamosan fejlődött, hogy a varázslat megtörténjen.
A kutyák szaglása ennyire erős:
- Egy teáskanál cukrot képesek érzékelni 1 000 000 gallon vízben, vagyis 2 olimpiai méretű medencét megtöltő vízben (egy medencének hivatalosan 500 000 gallon vizet kell tartalmaznia).
- Oldatban a só szagtalan, legalábbis az ember számára, ám bármely kutya azonnal megérez 5000 liter vízben feloldott egyetlen kanál sót.
- Míg mi csupán a leves illatát ismerjük fel, a kutya minden egyes összetevő illatát kiérzi belőle.
- Egy kutya megtalál egy piszkos zoknit 2 millió halomba rakott tiszta között.
- Egy tűzrakó helynél akár a két hetes szagokat is képesek érzékelni, így azt is érzik, hogy mit sütöttek ott legutóbb, kivéve, ha egy kiadós eső el nem mossa a nyomokat.
Hihetetlen, de igaz:
- Egy kábítószer-kereső kutya kiváló szagérzékelésével rálelt egy műanyag dobozba zárt, majd egy teli benzintartályba rejtett 1 kiló marihuánára!
- Egy kiképzett fekete labrador, Tucker képes egy tengeri mérföld (közel 2 kilométer) távolságból érzékelni a kardszárnyú delfin ürülékét a Puget-szorosban, a Salish-tenger hullámzó vizein! Az ürülék csupán fél óráig marad fenn a víz felszínén, utána szétdarabolódik és belesüllyed a tengerbe.
- Egy rákos daganatot kiszimatoló kutya ragaszkodott a melanómához a beteg bőrének azon a pontján, amelyet az orvosok már rákmentessé nyilvánítottak, ezt követően a biopszia megerősítette a melanómát a sejtek töredék részében!
Hogyan épül fel a kutya orra, hogy ennyire hatékony?
Az orr felépítése fontos, csontok, izmok és lágy szövetek alkotják, és magában foglalja az artériák, vénák, valamint az idegek vérellátását, melyek speciális területekhez kapcsolódnak az agyban. Az orr nyálkahártyájának felső területén van a szagingereket érzékelő szaglóhám. Az innen kiinduló szaglórostok a szaglóideghez, ez pedig az agyban levő szaglóközponthoz juttatja el az érzékelt illatokat.
Amint a levegő behatol a kutya orrjáratába, útja kettéválik, a belélegzett levegő mintegy 12%-a az orr hátsó részén található szaglóközpontba kerül, míg a levegő 88%-a a garaton keresztül a tüdőbe áramlik. A szaggal terhelt levegő a süllyesztett területű szaglóközpontban a tekercsszerű csontos szerkezetű labirintuson szűrődik át, amelyet turbináknak nevezünk. A turbinák úgy működnek, mint egy illatszűrő, amelynek hatására a kutya szaglósejtjei összekapcsolódnak az aggyal és osztályozzák az egyes illatokat. Mint egy bálna, aki táplálkozás közben átszitálja a krilleket a sziláin, a turbinák hasonlóan dolgoznak, különböző kémiai tulajdonságok alapján szitálják a szagmolekulákat. A turbinát szegélyező szövet szaglósejtjei az alakjuk alapján ismerik fel a szagmolekulákat, és elektromos jeleket juttatnak az agyba elemzés céljából.
A belégzés az orr elején, a kilégzés az orr oldalsó részeinek résein keresztül történik. Ez a légzési folyamat lehetővé teszi a kutyák számára, hogy új illatokat vegyenek fel, miközben száműzik a régieket. Ezért a kutyák folyamatosan szimatolnak és szagolnak.
A kutyák sztereóban szagolnak, vagyis orrlyukaik egymástól függetlenül működnek. Ez a két szakaszos megközelítés lehetővé teszi számukra, hogy ne csak a szagot azonosítsák, hanem a szag forrásának irányát is. Kiderült, hogy a kutyák képesek szabályozni, hogy melyik szagot melyik orrlyukon keresztül szívják be. Mivel a kutyák egymástól függetlenül mozgatják az orrlyukaikat, meg tudják határozni a szag irányát, és a szaglásukat iránytűként használhatják. Mikor találkoznak egy illattal, intenzívebben, sűrűbben szimatolnak, körülbelül 4x – 7x másodpercenként, és sötétben szaglászó kutyáknál pont ugyanez a helyzet. A kutyák gyakran visszatérnek az illat eredeti helyére, hogy újra belélegezzék, és kitalálják, mit jelent az a szag.
A másodlagos szagérzékelési rendszer szerepe
A kutyákban működik egy másodlagos szagérzékelési rendszer is, mely bennünk, emberekben nincs meg (kutatások szerint magzati stádiumban visszafejlődik), ez az úgynevezett vomeronasalis szerv, vagy más néven, Jacobson-szerv, mely az orrüregük elülső részében, a kemény szájpadláson található.
Ez a csodálatos szerv másodlagos szaglási rendszerként szolgál, amelyet kifejezetten a kémiai kommunikációra terveztek. A Jacobson-szerv idegei közvetlenül az agyba vezetnek, és abban különböznek az orr többi idegétől, hogy nem reagálnak a hétköznapi szagokra. Valójában ezek az idegsejtek olyan anyagokra reagálnak, amelyeknek gyakran nincs szaga, más szóval, a „kimutathatatlan” szagok felderítésén dolgoznak. Fő feladatuk összegyűjteni és felismerni az emberek és az állatok által kibocsájtott hormonokat, a feromonokat.
A feromonok sok mindenről árulkodnak a kutyák számára, például ezek alapján ismerik fel az érzelmi állapotunkat, ha idegesek, szomorúak, vagy betegek vagyunk! Apró izzadság cseppeken és az adrenalin stresszhormonon keresztül olvashatják az érzelmeinket. Amikor stresszesek vagyunk vagy félünk, stresszhormon választódik ki a szervezetünkben, annak ellenére, hogy mi nem érezzük az illatát, a kutyák észlelik. Továbbá, amikor szorongunk, megnövekedik a pulzusunk és a véráramlásunk, amely a test vegyi anyagait a bőr felszínére szállítja, ahonnan a kutyák az orrukkal könnyedén felvehetik azokat. Így ha megpróbálod elrejteni a valódi érzéseidet, igaz, hogy megtévesztheted vele a barátaidat, de a kutyádat nem! Az orrát és a kiváló szaglását nem tudod becsapni!
A kutyák a feromonok segítségével tudnak különbséget tenni a barát és ellenség között is. Számos kutatás bizonyítja a másodlagos szervrendszer fontosságát a reprodukcióban és a társas viselkedésekben is. A Jacobson-szerv az agy párzással foglalkozó részével kommunikál, a feromonok azonosításával a hím és a nőstény kutyák egymás rendelkezésére bocsájtják azokat az információkat, amelyekre szükségük van annak megállapításához, hogy az ellenkező nemű készen áll-e a párzásra. Emellett erősíti az újszülöttek szagérzékelését annak érdekében, hogy megtalálják az anyatej forrását, és segít a kölyköknek abban is, hogy megkülönböztessék a saját anyjukat más anyáktól. Mindössze egy gyors szippantás, és a két nőstény között elhelyezett kölyök ahhoz az anyához vándorol, aki őt szülte. A kölykök orrában hőérzékelők is vannak, amelyek segítenek nekik megtalálni az anyjukat, ha elbarangolnak.
A kutyák szagérzékelő rendszerének két külön része, az orr és a Jacobson-szerv együtt dolgozik, hogy olyan érzékenységet biztosítson, amelyet egyik rendszer sem tudna önmagában elérni. Lényegében a kutyák két külön szagérzékelő programot futtatnak egyszerre az orrukban és az agyukban. Amikor a kutya összehúzza (+ enyhén felhúzza) az ajkát és kitágulnak az orrcimpái, kinyitja a Jacobson-szervét, ezzel növeli az orrüregbe belépő szagmolekulák mennyiségét, mint az alábbi szemléltető GIF-ben láthatod.
A szagok világában élnek, ahol nincsenek titkok
Már a legfiatalabb kölyökkortól kezdve az orr a kutyák legfontosabb érzékszerve, közvetlenül születés után is jó, és rendkívül gyorsan fejlődik. A parányi kis élőlényeket a szaglásuk segíti abban, hogy megtalálják az anyjuk emlőjét, később az alomtársaikat, az ételt, szeretett gazdájukat, más kutyák vizeletét, végül az orruk segítségével „vesznek szemügyre” szinte mindent.
A szaglás a kutyák társas életében a kommunikáció legfontosabb közege. Bár az orr valójában nem beszél, mégis kommunikál! Az orr egyetlen szippantással szavak nélkül értelmezi az egész történetet azzal, hogy a kutyák által kibocsájtott vegyületeket használja a kémiai kommunikáció alapjaként. Az aromás vegyületek közlik, hogy mit szeret egy kutya enni, és meghatározzák a nemet és a hangulatot is! Az orr egyetlen szippantással képes megállapítani, ha egy új barát kan vagy szuka, boldog vagy agresszív, egészséges, vagy beteg. A kutyák gyors szippantással általános képet kapnak egymásról, de részletesebb információt kapnak, ha közelről és behatóbban szimatolják meg egymás hátsó felét.
A kutyák egy teljesen idegen területen a tereptárgyakat szimatolva képesek meghatározni, milyen kutyák élnek a környéken. Érzik a járókelők által hátrahagyott illatokat, és el tudják dönteni, hogy az illető merre haladt, hol lakik és van-e otthon háziállata. Az emberek mindegyike veleszületett, egyedi illattal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a kutyák számára, hogy az egyik embert megkülönböztessék a másiktól. Kutyáinknak nem kell látniuk minket az azonosításhoz. A kutyák szagérzékelése annyira fejlett, hogy egy vak kutyának sokkal kevesebb nehézsége van a látásvesztéshez való alkalmazkodáshoz, mint egy embernek.
Nehéz felfogni a kutya szaglási képességének nagyságát. Képesek rétegezni az illatot. Ahol mi, emberek egy rakott étel szagát érezzük, egy kutya minden egyes összetevőt felismerhet a rétegekben, hús, sárgarépa, hagyma, burgonya… stb.
A kutyák szagmemóriája is rendkívül fejlett, olyannyira, hogy kiválóan azonosítják azokat a kutyákat, akiket évek óta nem láttak – és emlékeznek arra is, hogy közülük melyik volt a domináns. Ha ugyanabba a családba tartozó kutyák egy ideig el vannak választva egymástól, az újra találkozás alkalmával a szaglásukat használják arra, hogy a kimaradt információkat megszerezzék egymásról. A szagok változása megmutatja számukra, hogy hová ment a másik, mit evett és mit csinált.
Ha a kutya orrának azt a területét, ahol a szagot szállító levegő keresztülhalad, kiterítenék, akkora lenne, mint az állat egész bőrfelülete. Összehasonlításul: az emberé csupán akkora, mint egy átlagos nagyságú postabélyeg. Nem csoda hát, ha a kutyák valóban egy másik világban, a szagok világában élnek.
Az egyes kutyafajták szagkapacitása eltérő
A különböző kutyafajták szagkapacitása eltérő, ám a szagok megfejtésének képességével bizonyos mértékig minden kutya rendelkezik. Egyes kutyafajták, például a vérebek orra akár 100 milliószor is érzékenyebb lehet a mienknél, agyukban 300 millió idegsejt foglalkozik a szagingerek feldolgozásával, ezért használják őket gyakran nyomkövetésre.
Különböző vizsgálatokkal egyértelműen kimutatták, hogy a szaglómező kiterjedése minden kutyában más, a német juhászkutyában például 150, a boxerben 122,5, az airedale terrierben 83,5, a foxterrierben 83,3, az angol buldogban pedig 42,5 cm2.
Szövettani vizsgálatokkal azt is megállapították, hogy pl. a bloodhound szaglósejtjeinek száma 300 millió, a beagle 225 millió szaglósejttel rendelkezik, míg a német juhászkutyáé 224 millió 800 ezer (ennek köszönhetően az egyik legjobb szolgálati- és rendőrkutyák), a foxterrieré 147 millió 200 ezer, a tacskóé 125 millió. Ha a szaglósejtek számában a szaglóképesség kifejeződését látjuk, akkor a hosszabb orrú kutyáknak valószínűleg jobb szaglóképességet tulajdoníthatunk.
Miért nedves a kutyák orra?
A kutyák orra akkor működik a legjobban, amikor nedves. A nedves külső rész és a nyálkával borított nazális csatorna hatékonyan veszi fel az illatrészecskéket. A nedves orr képes meghatározni a szaganyagot hordozó levegő áramlásának irányát, az orr bőrének hidegre érzékeny receptorai észlelik a légáramlat szárító és hűtő hatását is. A nedvesség olyannyira fontos a kutyák szagérzékelésének szempontjából, hogy megnyalják az orrukat, ha száraz. Az intelligens kutyák nem akarnak lecsúszni a fontos információkról egy száraz orr miatt!
Az ember legjobb barátja „szuperhős” szaglóerővel
A kutyák orrának több olyan különleges anatómiai tulajdonsága is van, amelyek képessé teszik őket arra, hogy még az elenyészően kis mennyiségű sajátságosan egyedi szagokat is felismerjék. Ez a képességük egymilliószor hatékonyabb, mint az embereknél. A kutyáknál jobb szagérzékelő nincs a világon, hiszen átlagosan 0,5 másodperc alatt ismernek fel egy szagot, mondhatnánk „szuperhős” szaglóerővel rendelkeznek. Kiváló szaglásuknak köszönhetően mindennap segítséget nyújtanak az emberiségnek. Csak néhány hihetetlen teljesítmény, amelyet a kutyák a hatékony és kifinomult szaglásukkal képesek elérni, de ettől sokkal több van még!
Mivel elég sok információ szerepel mind az 5 témakörben, ezért lenyithatós dobozba kerültek. Kérlek, kattints a téma nevére, vagy a “+” jelre és nyisd le a dobozt, melyben megtalálod az adott témához kapcsolódó információkat!
A nyomkövető kutya képes az elkövetők, személyek, tárgyak felkutatására az általuk hátrahagyott „szagnyomok” alapján. A nyomkövető kutya vagy klasszikusan talajszimattal, vagy légszimattal dolgozik. A klasszikus nyomkövetés előnye, hogy a kutya tárgyi bizonyítékokat kutathat fel a helyszíni szemle határait kiterjesztve azáltal, hogy végig a nyomvonalat követi. A légszimatot használó személykövetés ezzel szemben eredményesebb lehet urbanizált környezetben, ahol a kutya nem az elkövető valóban megtett, bejárt útvonalát követi, hanem szintetizálja a szagmolekulák által keletkezett információkat, így lerövidítheti az útvonalat, és célirányosan megtalálhatja a keresett személyt.
A nyomkövető kutyákat gyakran használják bűncselekmények elkövetőinek illetve körözött bűnözők megtalálására, és még számtalan más helyzetben. Egy nyomkövető kutya kiváló szagérzékelésével mindössze 5 lábnyomból meg tudja határozni, hogy melyik irányba haladt a lábnyom tulajdonosa. A személykeresésre kiképzett kutyák a gyakorlat során képesek néhány perc alatt többhektáros területen elrejtőzött embert megkeresni, alapvetően légszimattal.
Magyarországon több mentő- és keresőkutyás alapítvány és egyesület működik, többek között a Keresőkutyás Szolgálat Alapítvány, a Mancs a kézben Mentőkutyás Egyesület, a Pécsi Mentőkutyás Egyesület. Munkájuk közé tartozik a romok alatt rekedtek, eltűnt személyek felkutatása, valamint, a bajbajutott cicák, kutyák mentése, emellett más mentési- és nyomkövetési munkát is végeznek! Íme a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2020 októberében készült videója a Budapest Mentőszervezet által szervezett minősítő gyakorlatról Kovács Tímea és Demi-Sweet of Ice Wine, azaz Demi, a mentőkutya főszereplésével.
A bűncselekmény helyszínén hátrahagyott emberi szagmaradványok és a potenciális gyanúsított(ak) személyi szagmintájának összehasonlítására a szagazonosító kutya képes.
A szagazonosításnak nincs egységes európai gyakorlata. A legnagyobb nehézség talán az, hogy a kutyának gondolkodnia kell. Technikailag a szagazonosítás úgy működik, hogy egy teljesen steril, ingerszegény helyiségben öt üveget raknak le, mindegyikben különböző szagmintával, amit a szagbankból hoznak. A szagbankban tárolják a helyszíneken rögzített szagnyomokat és a személyekről levett szagmintákat. A kutya megszagolja az indító szagot, megjegyzi, majd egyenként beleszagol az üvegekbe, és amelyik szagminta egyezik az indító szaggal, annál jelez. Meg van szabva, hogy ezt hányszor kell elvégeztetni a kutyával, és ha jól dolgozik, a végén mindig jutalmat kap.
A szagazonosítás segítségével meg lehet találni bűnözőket, de segíthet bűncselekmények felgöngyölítésében is. Bizonyítékként történő elfogadhatóságát illetően az Amerikai Egyesült Államokban tagállamonként változik a bírói gyakorlat, akárcsak Európa különböző országaiban. Hazánkban közvetett, valamint pótbizonyítékként is tekintenek rá. Jelenleg a szagazonosítás leginkább a felderítés során alkalmazott eszközként vesz részt a büntetőeljárásban.
A terrorizmus ellen való nemzetközi szintű fellépés, a robbantások, merényletek megakadályozása indokolja a robbanóanyag-kereső kutyák alkalmazását világszerte. Jelenleg nincs olyan eszköz, amely annyira hatékonyan és megbízhatóan lenne képes a robbanószerkezeteket alkotó anyagok szagmolekuláinak detektálására, mint a robbanóanyag-kereső kutya. Ezek a kutyák képesek érzékelni a TNT, vagy egyéb robbanóanyagok 1 pikogrammját, vagyis a gramm egy billiomodnyi részét.
Az ORFK utasítása értelmében a magyar rendőrségnél rendszeresített robbanóanyag-kereső kutyák az épületek és az azokhoz tartozó helyiségek, csomagok, valamint közúti, vízi, légi és vasúti járművek átvizsgálására, ellenőrzésére alkalmazhatók. A robbanóanyag-kereső kutyánál a legfontosabb, hogy passzív jelzésmódot használjon, ugyanis nem érhet hozzá a megtalált anyaghoz, nehogy azzal beindítsa a robbanóanyag működését.
Néhány kutya speciális robbanóanyag-kereső, a föld alá elrejtett bombák megtalálására képezték ki őket, ügyesen kiszimatolják azokat, mielőtt még a bombák felrobbannának. Manapság már vannak olyan vállalatok, akik a kutyák fokozott szagérzékelését olyan terroristák keresésére használják fel, akik a testükön viselt robbanóanyagokkal merénylet elkövetésére készülnek.
A kábítószerek- és a kábítószer-csempészés elleni harcban az elmúlt évtizedekben új segítőtársként jelentek meg a kutyák többek között az országhatárokon és a repülőtereken is.
A kábítószer-kereső kutyák kiválóan dolgoznak világszerte, és Magyarországon is. Fajtától függően kölyökkorban indul meg a kiképzésük az ORFK Kutyavezető-képző Telepén, Dunakeszin. Ez a rendőrség elsődleges és egyedülálló kiképzőbázisa. Hazánkban jelenleg 130 kábítószer-kereső kutya segíti a gazdáját, akik napi szinten foglalkoztatva vannak. A kutya feladata, hogy a lakásba, gépkocsiba vagy bármilyen más helyre, esetleg a szabad földbe elrejtett drogokat felkutassa. A szituációk határozzák meg a konkrét feladatot. Mielőtt bármelyikük kimegy a terepre, egy négy hónapos kiképzés előzi meg a bevetést, de mint mindenkivel, a kutyákkal is folyamatosan foglalkozni kell. A drogkereső kutyák sokat gyakorlatoznak, ez idő alatt tanulják meg a jelzéseket, illetve az anyagok felismerését, a klasszikus kábítószereken kívül az új anyagokat is „beképezik” a kutyákba, így gyakorlatilag a dizájner drogokból is több anyagot felismernek az állatok. A kutyák naprakészek, a közhiedelemmel ellentétben az erős szagú fedőanyagokkal sem lehet félrevezetni őket. Amennyiben a kutya megtalálja a drogot, aktív jelzést ad le, vagyis kapar.
Bármely kereső munkát csak néhány percig lehet intenzíven, nagy hatékonysággal végezni, ezért a kábítószer-kereső kutya folyamatos munkája nem haladhatja meg a 15-20 percet. Általános szabály, hogy a kutya legalább annyi ideig pihenjen, mint amennyi ideig dolgozott.
A kábítószer-kereső kutyák eredményes munkáját mi sem bizonyítja jobban, mint a számok! Amerikában már az 1980-as évek elején is használták őket, és a vámhatóságok szolgálatában álló négylábú segítőtársak egyetlen esztendő alatt 8800 kábítószer-szállítmányt lepleztek le: 12 tonna marihuánát, 2,5 tonna hasist, 20 kg kokaint és 18 kg heroint, összesen 64 millió dollár értékben. Az amerikai vámosok azt állítják, hogy a különlegesen kiképzett kutya egy óra leforgása alatt ezer csomagot és levelet ellenőrizhet, egy gépkocsi ellenőrzése pedig mindössze négy percig tart. Ugyanezeket a műveleteket egy ember egy hét alatt végezné el. Egy egészen friss adat Európából, 2018-ban Írországban 5 millió euró értékben találtak kábítószert a kutyák.
A kutyák szaglási képességeit az olaj- és gáziparban is hasznosítják. A szivárgás-érzékelő kutyák az egyik legpontosabb és leggazdaságosabb módszer a csővezeték szivárgásának felderítésére. A szakemberek a kútfejen keresztül egy speciális illatanyagot fecskendeznek a csővezetékbe, melynek felismerésére a kutyákat kiképezték. A speciális illatanyag végigfut a csövekben, majd a repedésen / repedéseken keresztül távozik a csővezetékből és a talaj felszínére kerül, ezt észlelik a kutyák, és ennek alapján pontosan meg tudják határozni a szivárgás forrását. Megfelelő várakozási idő után a felderítő kutyák a trénereikkel bejárják a csővezeték kijelölt szakaszát, hogy megtalálják a szivárgás pontos helyét!
A magasan képzett kutyák az olaj- és gázvezeték mentén a legkisebb szivárgást is képesek észlelni. Miután a szivárgást megtalálták, gyorsan helyre lehet állítani a csővezeték hibáját. Az első szivárgás megtalálása után a kutyás csapat folytatja az ellenőrzést – nem mindig az első szivárgás az egyetlen! A szivárgás-észlelő kutyás csapatok az időjárástól és a tereptől függően körülbelül 12 – 17 kilométert képesek megtenni naponta. Minden felderítésnél több kutyával dolgoznak folyamatos váltásban, míg az egyik dolgozik, a többi pihen, majd a következő felváltja az elsőt, és így tovább. Ezzel a módszerrel az olaj- és gázipari vállatok időt takarítanak meg, jóval hamarabb észlelhető a hiba, és hamarabb elkezdődhet a javítás.
A szivárgás-érzékelő kutyák gyorsan, költséghatékonyan és pontosan megtalálják a csővezetéken a lyukakat és a nehezen megtalálható szivárgásokat is észlelik. Mindez a kutyák kiváló szagérzékelésének köszönhető. A kutya szaglóközpontjában turbinák segítik a szagok azonosítását. A turbinák úgy működnek, mint egy illatszűrő, amelynek hatására a kutya szaglósejtjei összekapcsolódnak az aggyal és osztályozzák az egyes illatokat. Az orr alakja, hossza is része annak, ami nagyszerűvé teszi a felderítő kutyákat. A hosszabb orr a turbinák bonyolultabb hálózatának felel meg. Ezért az olaj- és gázszivárgás észlelésére a hosszabb orral rendelkező fajták a legmegfelelőbbek, főként belga malinois, holland juhász és labrador retviever fajták dolgoznak csővezeték-szivárgás-érzékelő kutyaként.
A tudomány bebizonyította, hogy egyetlen technológia sem jobb a kutya orrának érzékenységénél. Megtalálják a legkisebb szivárgást is, mielőtt azok nagy, költséges problémákká válnának. Az elmúlt évtizedben Amerika és Kanada területén a szivárgás felderítésében elért sikereik aránya 99% volt!
A kutyák detektorként való használata a csővezeték karbantartási programokban folyamatosan növekszik, mivel a szivárgás-érzékelő kutyák a képességeikkel egyre nagyobb sikereket érnek el, és pozitív elismerést kapnak az olaj- és gázipari vállalatok és a média részéről!
A legújabb kutatások rávilágítanak arra, hogy a kutyák képesek kiszimatolni néhány humán megbetegedést, például cukorbetegség, vagy a rák néhány fajtája. A rosszindulatú daganatok megváltoztatják az emberi test szagát, olyan kémiai vegyületeket szabadítanak fel kis mennyiségben, amelyek az egészséges szövetekben nem találhatóak meg. A kutya kifinomult szaglásával képes érzékelni ezeket a változásokat, még mielőtt a vérvizsgálati eredményekben megjelennének! Óriási eredmény, a tumormarkerek előtt képes érzékelni a daganat megjelenését az emberi testben.
A Chicagoi Egyetem „Integrative Cancer Therapies” orvosi folyóiratának cikkében 2006 márciusában publikált „A kutyák szagdiagnosztizálásáról a korai és késői stádiumú tüdő- és emlőrákban” című tanulmány beszámol róla, hogy 5 kiképzett kutya csupán a páciensek leheletéből képes volt azonosítani a tüdőrákot a betegek 99%-ában és az emlőrákot 88%-ukban. A tanulmány bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a kutyák kifinomult szagérzékelésüknek köszönhetően képesek voltak megkülönböztetni mind a korai-, mind a késői stádiumú tüdő- és emlőrákos embereket az egészségesektől.
Kutató orvosok és állatorvos-tudományi doktorok vezetésével világszerte működnek olyan alapítványok és szervezetek, amelyek a kutyák kiváló szagérzékelő képességére alapozva orvosi-kereső kutyákat képeznek. Angliában a Medical Detection Dogs (Orvosi Észlelő Kutyák) jótékonysági szervezet arra szakosodott, hogy különféle betegségeket kiszagoló terápiás kutyákat képezzen ki. A Medical Detection Dogs úttörő munkát végez a rákkutatásban és a cukorbetegség felismerésében.
A jótékonysági szervezet alapítója és vezetője, Dr. Claire Guest 2002-ben kezdte el kutyák kiképzését kifejezetten a daganatos megbetegedések felismerésére. Majd 2008-ban megalapította a Medical Detection Dogs jótékonysági szervezetet. Egy évvel később a húgyhólyag- és prosztatarák kimutatására kiképzett kutyája, Daisy aggódva bökött a mellére, Claire nem tudta, mit akar mondani, de pár nappal később fájdalmat érzett a mellében és elment vizsgálatra, kiderült, hogy mellrákja van. Megműtötték, majd sugárkezelést kapott. Az orvosok megállapították, hogy Claire mellében olyan mélyen volt a daganat, hogy nagyon nehéz lett volna felismerni, ha nem riasztott volna szeretett kutyája. Bebizonyosodott, hogy a kutyák képesek pontosan felismerni az emberi betegségeket. Mivel a rákot a korai stádiumban diagnosztizálták, nagy volt az esélye a gyógyulásnak. Claire doktornő saját tapasztalatai megerősítették a munkájába vetett hitét, és ezzel további kutatásokra ösztönözték a jótékonysági szervezetet.
Az elmúlt 12 évben a Medical Detection Dogs kutatásai bebizonyították, hogy a kutyáknak mágikus orra és különleges szagérzékelése van. A jótékonysági szervezet több tucat kutyát képzett ki arra, hogy vizelet- illetve verejtékmintákból felismerjék olyan betegségek szagát, mint a rák, a Parkinson-kór, vagy a malária. A jótékonysági szervezet néhány évvel ezelőtti projektje a malária kimutatására tudományos sikerrel zárult, a tanulmány publikációja óta kiképzett kereső-kutyákat telepítettek a Dél-Afrika és Mozambik közötti határállomásokra a fertőzött, de még tüneteket nem mutató maláriások felderítésére.
A daganat-felismerő projektjeiket kiszélesítették, a húgyhólyag- és prosztatarák, mellett kutyákat képeznek ki a vastagbélrák, a mellrák, és olyan baktériumok és vírusok észlelésére, mint például a koronavírus. Összesen 9 koronavírus-kereső kutya képzése folyik jelenleg is a jótékonysági szervezetnél. A cél az, hogy a kutyák bárki szűrésére képesek legyenek – beleértve azokat is, akik tünetmentesek, és jelezzék, hogy tesztelni kell őket. Miután a kutyákat kiképezték, képesek lesznek felismerni a koronavírus-fertőzött embereket anélkül, hogy közvetlen fizikai kapcsolatba kerülnének velük. A kiképzett kutyákat vasútállomásokon, sportrendezvényeken, tömegrendezvényeken, és a repülőtereken használhatják a koronavírus-fertőzöttek kiszűrésére, ez forradalmian új a koronavírus elleni védekezésben.
A rák-felismerő kutyák mellett 25 orvosi terápiás kutyája van a jótékonysági szervezetnek, akik súlyos betegségben szenvedő emberekkel élnek, hogy figyelmeztessék őket a veszélyre. Vannak olyan cukorbeteg-segítő kutyáik, akik figyelmeztetik a gazdikat, ha a vércukorszintjük túl alacsony vagy nagyon magas. Mások poszturális ortosztatikus tachycardia szindrómában szenvednek, ahol a betegek hirtelen figyelmeztetés nélkül elvesztik eszméletüket, összeesnek, és megsérthetik magukat.
Finnországban a Wise Nose (Bölcs Orr) elnevezésű szervezet foglalkozik szagazonosító kutyák képzésével. A képzések során a kutyákat a különböző szagok felismerésére oktatják. A képzett kutyák képesek felismerni a rákos megbetegedéseket, a cukorbetegséget és most már tudják azonosítani a koronavírust is. Az európai országok közül Finnország az első, amely a kutyák különleges szagérzékelését bevetette a COVID-19 elleni harcba. A Helsinki Egyetem állatorvosi- és humán orvosi karának kutatói összefogtak, és a koronavírus-fertőzött személyek szagazonosítására képeztek ki kutyákat. A képzés során a kutyáknak sikerült megkülönböztetni a COVID-19 betegek vizeletmintáit az egészséges személyek mintáitól. Az előzetes tesztek azt mutatták, hogy a kutyák gyorsan tanulnak és dolgoznak, sőt, jobb teljesítményt nyújtanak, mint a jelenlegi molekuláris technikákon alapuló koronavírus tesztek!
A koronavírus-fertőzés felismerésére kiképzett 4 kutya 2020. szeptember 23 óta dolgozik a Helsinki repülőtéren. Ezek a kiképzett orvosi illat-detektáló kutyák korábban a rák különböző típusainak azonosításával foglalkoztak. A kutatók szerint a kutyák a tünetmentes betegeken is képesek másodpercek alatt felismerni a koronavírus-fertőzést. A koronavírus-kereső kutyák képzéséről, munkájukról és azok eredményességéről a „Kutyákkal a koronavírus ellen: eredményes az első vírus-kereső kutyák munkája” című cikkemben olvashatsz információkat.
A kutyák különleges szagérzékelése hasznos lehet az alábbi jellegzetes szagú humán betegségek (megbetegedések) felderítésében is:
- Húgyúti fertőzések
- Cukorbetegség
- Endokrin rendellenességek (például: Cushing-szindróma)
- Májzsugorodás
- Orrmelléküreg gyulladás (arcüreggyulladás)
- Gyomor- és bélrendszeri rendellenességek (például: Helicobacter Pylori fertőzés)
- Pszichológiai rendellenességek
- Pajzsmirigy rendellenességek
- Candida okozta nyelőcsőgyulladás
- Alkoholizmus
A rák korai stádiumában, vagy a vércukorszint veszélyes csökkenése előtt, vagy közvetlenül a roham előtt a beteg lehelete, a bőrének és a vizeletének a szaga megváltozik. Az egészséges és a beteg egyének szaga közötti különbségeket képes érzékelni a kutyák orra. A tudósok úgy gondolják, hogy a kutyák kifinomult szagérzékelő rendszere felhasználható a betegségek korai nem invazív felismerésében.
A kutyaorr szörnyen sokat tud
Szeretett kutyád a saját, egyedi illatod alapján ismer fel Téged. A Behavioural Process tudományos folyóirat kutatása megjegyzi, hogy a kutyák más módon reagálnak a családtagokra, mint a teljesen idegen emberekre, szagló szervrendszerük mindig a gazdájukhoz társított illatokra reagál a legtökéletesebben. Emlékezz vissza erre a tényre, amikor szeretett kutyád legközelebb az arcodba nyomja az orrát, és végigszimatol.
A kutya orra hihetetlen műszer mind a kutya, mind a gazdi számára. Ez a kutyák legszorosabb kapcsolata a körülöttük lévő világgal, és az életmódjuk minden pillanatban. Most, hogy többet tudsz a kutya mágikus orráról és kifinomult szaglási készségéről, ne húzd el a kutyád, ha látod, hogy a fűben szimatol vagy követi egy másik állat szagát! Erre született, tehát hagyd, hogy a szíve szerint szimatoljon!❤️
Információ források:
Medical Detection Dogs
Qked Science
Arcanum – Kézikönyvtár – Kábítószer kereső kutyák
Arcanum – Kézikönyvtár – A kutya szaglása
A Magyar Rendőrség – Fókuszban a kábítószer keresők
Horváth Orsolya: Szolgálati kutyák a rendvédelemben című tanulmánya
K9 Pipe Inspection
Kép források:
Kiemelt kép
Shutterstock
Művész: Kanashi
A kép címe: Cute gold rough collie sniffing the red poppy
Első kép
Shutterstock
Művész: Monika Wisniewska
A kép címe: Airport canine. Dog sniffs out drugs or bomb in a luggage
Második kép:
Shutterstock
Művész: Fuss Sergey
A kép címe: Processing traces of the smell of a police dog on the street. The concept of police and law enforcement.
3-4-5 kép GIF fájlba
Shutterstock
Művész: Dragosh Co
A kép címe: A drug detection labrador dog beside custom officer searching drugs in luggage on baggage band. Searching in airport.
Hatodik kép
Shutterstock
Művész: Prostock-studio
A kép címe: Togetherness Concept. Portrait of dog sniffing owner’s face, laughing girl lying on the floor at home
Kedves Olvasó!🙂 A tudomány sok hasznos információt megtanított nekünk a kutyák szagérzékeléséről, ideértve azt is, hogy a mi szagunk (emberek) elképesztően büdös a kutyák számára, és ettől függetlenül mégis szeretnek minket! Erről egy következő cikkemben olvashatsz részletesen!🙂 Köszönöm, hogy elolvastad ezt a cikket, remélem, hasznos volt számodra!🙂 Kérlek, oszd meg ezt a bejegyzést a barátaiddal és más kutyabarátokkal is, mert számukra is hasznos lehet! Köszönöm!🙂
k
Kérlek, tarts velem a jövőben is, keresd
Vámosi Ildikó, kutyás cikkíró és szerző hivatalos honlapját!
https://ildikovamosi.hu
🙂 ❤️ Hasznos és értékes cikkekkel várom a kutyák szerelmeseit,
a hobby kutyásokat, a tenyésztőket, a kiállítókat és mindenkit, aki imádja a kutyákat! ❤️ 🙂
🙂 Köszönöm a megtisztelő látogatásod! 🙂
🙂 Várlak vissza szeretettel és sok értékes cikkel! 🙂