195 Shares

Ovádi Péter állatvédelemért felelős miniszteri biztos és Kocsis Máté frakcióvezető által benyújtásra került egy törvénymódosítási javaslat az állatok védelme érdekében szükséges egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról. A javaslatban érintve van az Állatvédelmi törvény és a Büntető Törvénykönyv is! Amennyiben az Országgyűlés elfogadja az előterjesztést, jelentősen szigorodhat az állatkínzás, az állatviadal és a természetkárosítás elleni fellépés jogszabályi környezete!

A büntetőjogi tárgyú előterjesztés Országgyűlés általi elfogadásával első ízben nyílik lehetőség a szaporítók elleni határozottabb büntetőjogi fellépésre.

Szaporítók elleni fellépés – 1-5 év szabadságvesztéssel büntetnék

A szaporítók elleni fellépést – úttörő jelleggel, Magyarországon első ízben – a következő rendelkezés célozná: „a javaslat egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki az állatkínzást szaporítással összefüggő haszonszerzési cél érdekében tíznél nagyobb számú kedvtelésből tartott állatra a jó gazda gondosságának elmulasztásával követi el.”

Állatkínzás – a különösen visszaesőkre 5 év szabadságvesztés

A javaslatok a jogszabályi környezet módosítására irányulnak, főképp azért, hogy az állatkínzás tényállásában új, minősített esetek létrehozásával a szigorúbb büntetőjogi fellépés lehetőségét teremtsék meg. Az állatkínzás egyik új minősített esete az emberek, gyermekek és felnőttek védelmét célozza, amikor súlyosabban büntetné azokat az állatkínzókat, akik nagy nyilvánosság előtt hajtják végre a cselekményt. Három évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető az, aki az eltiltás ideje alatt követ el állatkínzást, vagy bűnismétlő. Ha pedig különösen visszaeső, öt évig is terjedhet a szabadságvesztés időtartama.

Mérgezés – több állat elpusztítása esetén 5 év szabadságvesztés is kiszabható

Szigorú szankciók lépnének életbe az állatmérgezéses esetekre, melynek már az előkészülete is büntetendő lenne. A jelenleg hatályos három éves maximummal szemben, bizonyos feltételek mellett akár öt év szabadságvesztést is ki lehetne szabni, amely igen magasnak számít Európában. Ha méreg kihelyezésével több állatot is elpusztít az elkövető, öt évig terjedhet a szabadságvesztés mértéke.

Állatviadal – a szervezők mellett a résztvevők is büntethetők

Az állatvédelemmel kapcsolatos nemzeti konzultációt kitöltő több mint 260 000 ember több olyan kérdésben is egyértelműen állást foglalt, amely most szerepel a javaslatcsomagban. A válaszolók 99,7 % értett egyet azzal, hogy az állatviadalon résztvevők is büntetést érdemelnek: ennek megfelelően a benyújtott előterjesztés szerint, aki állatviadalon részt vesz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő majd.

Állattartástól való eltiltás – bejegyzésre kerül a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába

Az állattartástól való eltiltás kapcsán büntetőügyben a jelenlegi gyakorlat az, hogy mivel a büntetőbíró nem szabhatja ki, így az ügyész külön polgári peres eljárásban kezdeményezheti. Az új javaslat lényege, hogy amennyiben a büntetőügyben eljáró bíróság arról értesíti az állatvédelmi hatóságot, hogy állatkínzás vagy tiltott állatviadal szervezése bűncselekmény miatt az állattartót jogerősen elítélte, az állatvédelmi hatóság a bíróság értesítése alapján hatósági ellenőrzést folytat. Az állattartástól való eltiltás bejegyzésre kerülne a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába, amelybe az állatvédelmi hatóság betekinthet.

Továbbá előírja, hogy a büntető eljárásokban lefoglalt élő gerinces állatok estében minél rövidebb időn belül meg kell történnie a bizonyítási eljárásnak és rendelkezni kell a tulajdonjog tisztázásról, függetlenül az eljárás menetétől.

Az előterjesztés megszületését széleskörű egyeztetési folyamat előzte meg, amely nem valósulhatott volna meg a Nemzeti Állatvédelmi Tanács tagjainak, az Agrárminisztérium munkatársainak, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárának és munkatársainak, a rendőrségnek, a szakmai és civil szervezeteknek az összehangolt, kitartó munkája nélkül.

A javaslat az alábbi jogszabályok módosítását foglalja magában:

  • az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (Ávtv.),
  • a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény,
  • a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény,
  • a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény.

Az előterjesztést 2021. november 08-án tárgysorozatba vették, és 2021. november 10-én lett az Országgyűlés elé bocsájtva. Amennyiben az Országgyűlés megszavazza, a módosítások többsége 2022. január 1-én lép hatályba, azonban az eljárási szabályok tekintetében a Javaslat hosszabb felkészülési időt biztosít, ezen rendelkezések hatályba lépésének napja 2022. október 4-e, ami szimbolikus dátum, hiszen október 4-e az Állatok Világnapja.

A beadvány teljes szövegét az alábbi linken tudod elolvasni, kérlek, kattints.


Az információk forrása:

Óvádi Péter állatvédelemért felelős miniszteri biztos hivatalos facebook oldala


Kérlek, oszd meg ezt a bejegyzést a barátaiddal és más kutyabarátokkal is, mert számukra is hasznos lehet! Köszönöm!🙂


c


Kérlek, tarts velem a jövőben is, keresd
Vámosi Ildikó, kutyás cikkíró és szerző hivatalos honlapját!

https://ildikovamosi.hu

🙂❤️ Hasznos és értékes cikkekkel várom a kutyák szerelmeseit,
a hobby kutyásokat, a tenyésztőket, a kiállítókat és mindenkit, aki imádja a kutyákat! ❤️🙂

🙂 Köszönöm a megtisztelő látogatásod! 🙂

🙂 Várlak vissza szeretettel és sok értékes cikkel! 🙂