A kutyák és az őszi veszélyek

Az ősz tulajdonképpen a másik három évszak kombinációja, és néha mindez egy napba sűrítve mutatkozik meg. A megváltozott időjárás magával hozza a szélsőséges hőmérsékletet, a hidegebb idő, az eső, a köd, a pára és a fagy megjelenését. A hőmérséklet egyik napról a másikra, sőt néha órák alatt is drasztikusan megváltozhat. Minden eshetőségre felkészülve figyelj arra, hogyha kint, a szabadtéren él a kutyád, biztosítva legyen számára a megfelelő védelem, egy saját, lehetőleg szigetelt és meleg kutyaház, ahová a szélsőséges időjárási elemek elől behúzódhat. Arra is ügyelj, hogy mindig legyen előtte elegendő mennyiségű friss ivóvíz.

A hűvösebb időjárás a lakásban élő kutyáknak is kihívás, a rövid szőrzetű és érzékeny bőrű kutyák számára már ebben az időszakban fontos a megfelelő méretű, meleg és kényelmes kutyaruha, kabát, netán egy cipő használata, ha kimegyünk velük a szabadba.

Kutyáink étrendjét érdemes az évszakok változásákor kiigazítani. Azoknál a kutyáknál, akik odakint élnek, vagy sok időt töltenek a szabadban, szükséges a kalória bevitel növelése az őszi-téli hónapokban, több és energiadúsabb táplálékra van szükségük a csökkenő hőmérséklet kompenzálása miatt. Míg a lakásban élő kutyák kevesebb táplálékot igényelnek, mivel ebben az időszakban kevesebbet mozognak, alacsonyabb kalória bevitel is elég számukra!

Ha kutyád már idősebb, vagy ízületi gyulladástól szenved, hidegebb időben nehezére eshet a mozgás. Szakértők úgy vélik, hogy nem a hideg és a nedvesség az, amitől az ízületi fájdalom rosszabbodik, hanem a légköri nyomás változása, ami csökkent aktivitási szintben és megnövekedett idegfájdalomban nyilvánul meg. Az ízületi gyulladás nagyon fájdalmas és kellemetlen a kutyák számára. Ha kutyádnak fájdalma van, vagy nehezebben mozog, érdemes az állatorvossal megvizsgáltatni, vagy ha már egyéb alkalmakkor is volt ilyen problémája, érdemes kikérni az állatorvos tanácsát. Különböző kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre, beleértve a gyógyszereket, a hőterápiát és az étrend-kiegészítőket.

Ahogy a napok rövidülnek, a reggeli és az esti kutyasétáltatás már gyakran rossz látási viszonyok között történik. A gépjárművezetők az esti sötétben illetve a reggeli szürkületben (főképp, ha még a köd is nehezítő tényező) nehezebben veszik észre, látják meg az állatokat és a hozzájuk tartozó gazdikat, így a jól láthatóság érdekében maguknak a tulajdonosoknak kell megtenniük a megfelelő óvintézkedéseket.

Fontos, hogy mindig megfelelően legyen a kutyán a hám vagy a póráz. A láthatóság növelésének érdekében jó ötletnek tűnik fényvisszaverő felszerelések használata, különösen, ha forgalmas szakaszon sétáltok. A hasznos lehetőségek közé tartoznak a LED megvilágítású kutya nyakörvek, melyek fényükkel zseblámpaként világítják meg a kutyát, és a tulajdonosnak sem árt a fényvisszaverő ruházat használata, vagy egy zseblámpa. Csökkent látótávolság mellett minden eddiginél jobban figyelj arra, hogy kedvenced ne szedjen fel semmilyen potenciálisan veszélyes útszéli uzsonnát.

Az ősz velejárója a hűvösebb időjárás a folyamatosan csökkenő nappali és éjszakai hőmérséklettel. Hogy otthonainkban ne fázzunk, szeptember vége, október eleje környékén beindítjuk a fűtést! A fűtőberendezések közül a kandallók és a hősugárzók jelentenek nagyobb kockázatot a lakásban élő kedvencekre. A világot megismerni akaró kutyakölykök, a kíváncsi vagy túl izgatott kutyák megégethetik magukat, ha a hőforrások nincsenek megfelelő védelemmel ellátva.

Ha kandallóval fűtöd otthonod, feltétlen legyen védelemmel ellátva, hogy kutyád biztonságban lehessen a fűtési szezon ideje alatt! Ha bármely okból hősugárzót vagy kénytelen használni, soha ne hagyd a kutyát felügyelet nélkül a közelében!

Amikor az őszre gondolunk, az első dolog, ami eszünkbe jut, az élénk színek és a lehulló falevelek látványa. Az őszi levelek gyönyörűek, és amikor lehullanak a fákról, lenyűgöző talajtakaróvá változnak, de ha nem gondoskodunk megfelelően az eltakarításukról, veszélyt jelenthetnek kedvenceinkre. A megázott levélkupacokban felhalmozódik a nedvesség, összepenészednek és káros mikroorganizmusok táptalajává válnak. Ha néhány ilyen mikroorganizmus a kutya szervezetébe kerül, hányás, hasmenés és étvágytalanság lehet az eredménye.

A levélégetéssel csak körültekintően, vigyázz a kutyádra, ne engedd a máglya közelébe, egyrészt balesetveszélyes, másrészt az égő levelekből felszálló füst irritálhatja a kutya bőrét, orrát és szemeit.

Légy óvatos a séták és a kirándulások alkalmával, mindig vigyázz rá, hogy kutyád a lehullott leveleket ne vegye a szájába, ne nyalogassa vagy kóstolgassa. Tény, hogy az avar elrejt a szemed elöl olyan dolgokat, amit négylábú kedvenced az orrával könnyen kiszagol vagy megtalál. Ilyenek a gombák, az éles kövek vagy üvegdarabok, a vadgesztenyék és a makkok, melyek mind kockázatot jelentenek a sűrű avarral borított helyeken.

Ősszel a vadgesztenyefák, a bükk és tölgyfák megválnak terméseiktől, így ebben az időszakban gyakorta láthatunk lehullott vadgesztenyéket és makkot a földön, főképp, ha olyan erdőben kirándulunk kedvenceinkkel, ahol ezek a fafajok őshonosak, vagy olyan területen sétálunk, ahol él belőlük néhány idős példány.

A vadgesztenye a vadgesztenyefa termése. Amikor a gesztenyék leesnek a fáról, nagyrészt zöld tüskés héj borítja őket, amely aztán szétválik, hogy felfedje magát a fényes, sötétbarna gesztenyét.

A gesztenyék gyakran a fa gyökerei körül találhatók meg nagy mennyiségben. Nagyszerű játék a gyerekek számára, talán még Te is emlékszel rá gyerekkorodból, mennyi különféle figurát készítettünk belőle, nincs olyan gyerek, aki ne szeretne vadgesztenyét gyűjteni, majd kreatívan valami csodát alkotni belőlük.

A makk a bükk- és tölgyfák termése.  Fajtól függően 6 hónaptól 2 évig tarthat beérésük időtartama. A makk az erdei állatok egyik legfontosabb táplálékforrása ott, ahol ezek a fafajok előfordulnak. Tartalmaz makkot a madarak (varjúfélék, galambok, egyes récék és több harkályfaj) étrendje is. Az apró termetű emlősök közül az egerek, mókusok és számos más rágcsáló eszi. De a kutyák és a lovak számára toxikus a fogyasztása.

Mind a gesztenye, mind a makk megrágása veszélyt jelent a kutyákra, lenyelése pedig súlyos egészségi problémákat eredményez! Nem csak fulladásveszélyt okozhatnak, hanem súlyos mérgezést is! A mérgező összetevő a csersav, mely károsíthatja a májat és a vesét! A tünetek közé tartozik a nyáladzás, hányás, hasmenés, hasi fájdalom, letargia.

Lenyelés esetén ezek a kemény termések elakadhatnak a belekben, és bélelzáródást okozhatnak! A legtöbb kutya nem fogja ezeket a terméseket megenni, de a fogváltás időszakában jellemzően mindent megrágó kölyökkutyák vagy a fiatalok kísértésbe eshetnek, netán még néhány kutya, akik játéknak hiszik őket. Tartsd vissza kutyád attól, hogy makkot vagy vadgesztenyét vegyen a szájába, vagy azzal játsszon, netán megrágja, vagy lenyelje! Ha mégis megtörténik a baj, minél előbb vidd őt állatorvoshoz!

A legtöbb növény levirágzik már az év ezen időszakára, de nem mind. Az őszi növények közül néhány most éli a virágkorát, és jó, ha tudjuk, hogy közülük melyektől óvjuk kedvenceinket! A krizantémok és az őszi kikerics ősszel virágzó növények. Bár a kertben csodaszépek, mind a kutyák, mind a macskákra nézve mérgezőek, a hányástól és a hasmenéstől kezdve a rohamokig és a halálig bármit okozhatnak!

Az őszi kikerics a kikericsfélék családjába tartozó, nyirkosabb réteken és legelőkön sokszor nagy tömegben termő ősszel virító évelő növény.

A növény érett magja, hagymagumója kolhicin nevű alkaloidot tartalmaz, mely az emberi, és az állati szervezetbe jutva légzés- és szívbénulást okoz.

A növényt nem szabad összekeverni a tavaszi krókusszal! Az ősszel virágzó kikerics nagyon súlyos bélrendszeri és légzőszervi zavarokat okozhat, veseelégtelenséget és halált is. Míg a tavaszi krókusz gyomor- és bélrendszeri zavarokat okoz, és a tünetek általában enyhék!

A növény minden része mérgező!

A krizantém az őszirózsafélék családjába tartozó, 37 fajt számláló, többnyire Kelet-Ázsiából származó növénynemzetség. Neve görög eredetű, aranyvirágot jelent. Az őszi fajták jellemzően október – november hónapban virágoznak!

A krizantém virágaiban felgyűlő krizantémsav és piretrinsav nagyon erős rovarölő anyagok, a növénnyel táplálkozó rovarok idegrendszerére hatnak, bénulásos pusztulást okozva. A kutyák, macskák számára mérgező, hányást, hasmenést, rohamokat okoz.

Ha állatbarát kertet szeretnél, olyan növényeket, virágokat ültess, amelyek nem mérgezőek, és ha kutyád, vagy macskád véletlenül megkóstolja valamelyiket, nem lesz tőle baja, ilyen növény például a petúnia, az árvácska és a rózsa (bár tövises, de egyetlen része sem mérgező).

A szőlő a toxikus gyümölcsök között szerepel! Sajnos, a legtöbb kutya szereti a szőlőt, és ha teheti, önkiszolgáló módon leeszi a tőkéről. A mérgezés étvágytalanságon, hányáson, hasmenésen, hasi fájdalmakon kívül visszafordíthatatlan vesekárosodást okoz. A súlyosabb mérgezés a vizelet csökkenésével, gyengeséggel és „részeges” járással párosul. Az egészségi problémákkal küzdő kutyáknál még súlyosabb reakciók léphetnek fel!

Kivételek pedig léteznek, néhány kutya megeszi a szőlőt és nem tapasztalható náluk semmilyen egészségügyi probléma (az okok nem ismertek), míg másoknál súlyos, életveszélyes problémák lépnek fel. Veszélyes mennyiség a 20 gramm / testsúlykilogramm.

Ha észreveszed, hogy kutyád szőlőt eszik, és utána rosszul lesz, mindenképpen vidd őt állatorvoshoz!

Ősszel a szilvafákról, almafákról, körtefákról, késői érésű barackfákról lepotyognak a le nem szedett gyümölcsök! Ha ezeket a gyümölcsöket nem szedjük fel, összepenészednek és erjednek! A penészes táplálék tremorgén mikotoxinokat tartalmazhat, amely elfogyasztva izomremegést, és görcsöket okozhat a kutyáknál.

A lehullott gyümölcsökben természetes alkohol erjed, ha kutyád ilyen gyümölcsöt eszik, hasmenést kaphat, fennállhat annak a veszélye is, hogy az erjedési folyamat részeként toxikus reakció lép fel a gyümölcs által termelt természetes alkohollal szemben.

Ha van kerted, és gyümölcsfák is vannak benne, mindennap szánj rá pár percet, és szedd fel a földről az összes lehullott gyümölcsöt! Kutyasétáltatás közben kerüld azokat a helyeket, ahol olyan gyümölcsfák állnak, amelyekről nem szedték le a gyümölcsöket, és a fa alja terítve van lehullott, erjedő gyümölccsel.

A méhek és a darazsak is agresszívebbek ebben az évszakban, ami több csípéshez vezethet!

Az ősszel érő gyümölcsök, a szőlő, a szilva, a kései barack, az alma, a körte túlérett, netán földre lepotyogott, rothadó darabjaira is rárepülnek, és abból táplálkoznak! De az éppen érő szőlőt is előnyben részesítik.

Légy óvatos, és ügyelj a kutyádra, ne zavarássza, vagy kapkodjon a méhek és darazsak után!

Sokan élvezik ősszel a hűvösebb időjárást, sétákat és kirándulásokat téve a természetbe a családjukkal és a kutyáikkal. Az őszi idényben is fontos védeni kutyáinkat a bolhák és kullancsok ellen. A bolhák egész évben jelen vannak, de az őszi időszakban a legaktívabbak, ezért fokozottabban érdemes ellenük védekezni. Csak a tartós hideg, a -30C° vagy annál alacsonyabb hőmérséklet öli meg a bolhákat.

Korábban csak erdőkben, mezőkön találkozhattunk kullancsokkal, manapság azonban már szinte mindenhol előfordulnak. Kullancsok találhatók a városok közeli erdőkben, a városok parkjaiban, de még az udvarokon, kertekben is.

A kültéri bolhák a meleg, nedves és árnyékos területeken szaporodnak. Az udvarunkon és a kertünkben nyírjuk rendszeresen a füvet, mert ezzel kiküszöbölhetjük a kullancsok és a bolhák elszaporodását. A belső térbe, lakásba bekerült bolhák petéi és lárvái nehezen irthatók ki, nagyon fontos, hogy rendszeresen porszívózzuk a szőnyeget, a drapériát és mindent, amivel a kutya érintkezésbe kerül.

A védelemben a leghatékonyabbak a jó minőségű bolha- és kullancsirtó nyakörvek és cseppek, spot-on készítmények. Azonban még a kullancs elleni védelemmel ellátott kutyákat is érdemes rendszeresen ellenőrizni, főleg egy-egy erdei séta után.

A kutya allergiák nem ritkák. Az allergiás reakciók előfordulása az évszakok változásával növekszik. A kutyák allergiás tünetekkel reagálhatnak a pollenre, a porra, a füvekre és más szezonális allergénekre.

Az allergia tünetei közé tartozik: a tüsszögés, a köhögés, az orrfolyás, a viszkető bőr, forró foltok megjelenése a bőrön, bőrgyulladás, fülgyulladás és a viszkető, könnyező szemek.

Ha kutyád izgatott, nem találja a helyét, teste egyes területeit nyalogatja, vakarja, kimarja, harapja, fejét és fülét rázza, köhög és tüsszög, ez csak pár tünete az allergiának, de érdemes rájuk odafigyelni. Ha tartósan észleled ezeket a tüneteket, allergiavizsgálat javasolt a kutya számára. Vizsgálat nélkül nehéz megállapítani, mi lehet a kiváltó allergén.

Rendkívül fontos, hogy minél előbb vidd állatorvoshoz a kutyát, ha a fent említett tünetekből többet is észlelsz nála. Egy gyorsan terjedő bőrgyulladásnál nem szabad várni, akár egy nap alatt is sokat romolhat a gyulladt bőr és a kutya számára sokkal nehezebb lesz a gyógyulás.

A gombák főképp az őszi esők megjelenésével látszólag gyorsan, egyik napról a másikra nőnek ki a földből, sokszor megbújva a lehullott avarszőnyeg alatt számunkra láthatatlanul, de kutyák számára nagyon is érzékelhetően. Bár a gombák nem minden faja mérgező, nagyon nehéz azonosítani és megkülönböztetni azokat, amelyek mérgezőek. Alapszabályként fontos megjegyezni, hogy tartsd távol szeretett kutyád minden vadon növő gombától. Mielőtt kiengednéd őt az udvarra, mindig szánj rá néhány percet és ellenőrizd, hogy az udvarodon vannak-e gombák, és ha igen, szedd össze, majd dobd ki őket a szemetesbe.

Ha erdőben sétáltok, vagy több napos kirándulást tesztek, légy körültekintő, és ne hagyd, hogy kutyád beleharapjon vagy egyen a vadon termő gombákból. Néhány gomba nagyon mérgező, fogyasztásuk életveszélyes lehet a kutyák számára.

A lenyelt gomba fajtájától függően a következő klinikai tünetekre lehet számítani:
Emésztőrendszeri tünetek: nyáladzás, hányás, hasmenés, hasi fájdalom.
Neurológiai tünetek: félálomszerű részeg járás, remegés vagy reszketés, izgatottság, görcsrohamok.
Szervi károsodások: máj- vagy veseelégtelenség.
Halál

Ha kutyád véletlenül gombát evett, és e tüneteket észleled rajta, azonnal vidd állatorvoshoz vagy olyan állatklinikára, ahol hathatósan tudnak rajta segíteni. Mérgezések esetén az időtényező a legfontosabb, ezért soha ne várj ezzel, hanem azonnal cselekedj! Óvintézkedésként a legjobb, ha folyamatosan figyeled az udvarod, hogy minél előbb észrevedd és eltávolítsd a gyors sebességgel kinövő gombákat. És természetesen a kutyád sem árt szemmel tartani, nehogy megegyen valami olyat, ami mérgező!

Fontos! A legveszélyesebb típusú gombák az Amanita nemzetség fajai közé tartoznak, vagyis a galócák között találhatók a földkerekség legmérgezőbb gombái. A nemzetség Phalloideae szekciójának több faja súlyosan mérgező amatoxinokat és fallotoxinokat tartalmaz, amelyek elsősorban a máj és a vesék működését állítják le, s emiatt gyakran okoznak halálos mérgezéseket.

A galócák között vannak halálosan mérgezőek, de vannak köztük pszichotrop hatásúak, olyanok is akadnak, melyek éppen csak gyengén hánytatnak, míg mások kifejezetten fogyasztásra teremtettek. A két csoport (ehető és mérgező) nem összekeverendő! Mindezt azért hangsúlyozom ki, mert a magyar lakosság jelentős része csupán egy-két galócaféléről hallott – mondjuk a gyilkos galócáról, melytől nem ok nélkül félünk -, habár természetes élőhelyén aligha ismernénk fel, és ebből lesz a baj -, illetve hallottak még a mesekönyvekből ismert légyölő galócáról is. A galóca nemzetség mintegy 600 faja erdőben élő, a fákkal mikorrhizás életközösséget kialakító gomba. A galócák számos fafajjal képesek szimbiózist kialakítani, leggyakoribb partnereik a lucfenyő, a vörösfenyő, a bükk és a tölgy. A leginkább mérgező gombák közül hazánkban a 4 leggyakrabban előfordulót pár mondatban bemutatom, hogy felismerd, ha találkozol vele közös sétáitok során.

Ezek pedig:

• gyilkos galóca
• fehér galóca
• légyölő galóca
• hegyeskalapú galóca

Gyilkos galóca

A gyilkos galóca júniustól októberig erdőtalajon, főleg tölgyfák alatt terem. Fiatal állapotban fehér, tojáshéjszerű zárt burok veszi körül. Ekkor még tojáshoz hasonlít, kettévágva azonban a benne fejlődő kalap és tönk könnyen felismerhető. A kifejlett példány kalapja 5-15 cm átmérőjű, színe olajbarna, zöldes-barna, sárga, zöldessárga, sőt fehér is. Sugarasan selymes, szálas felülete rendszerint csupasz, bár ritkán fehér burokmaradvány is lehet rajta.

A gyilkos galóca különböző növekedési fázisban

Lemezei 8-12 mm szélesek, sűrűn állók, fehérek, a tönkre felkanyarodóak, a kalap széle felé kiszélesedők. A tönkje 5-15 cm hosszú, 1-2 cm vastag, csaknem henger alakú, lefelé vastagodó, fehér alapon kalapszínű márványozottsággal. Jól fejlett fehér gallérja, bocskora van – ez alapján lehet megkülönböztetni más fajtáktól! Húsa puha, hófehér színű. Fiatalon szagtalan, az érettebb példányoknak azonban kellemetlen, nyers burgonyára emlékeztető szaga van.

A Csereháton, a Bükkben, és a Zempléni hegységben leginkább elterjedt, de máshol is előfordul. Hazánkban a halálos kimenetelű mérgezések több mint 90%-át a gyilkos galóca okozza, ezért ezt a gombát mindenkinek ismernie kell. Sajnos könnyen összetéveszthető ehető gombákkal is, például citromgalócával, a galambgombával, a sárgászöld pereszkével, a pöfetegekkel, de különösen az erdőszéli csiperkével. A csiperkének azonban nincs bocskora, lemezei rózsaszínűek, melyek megsötétednek. Toxikus hatását és áldozatainak nagy számát tekintve kétségtelenül a gyilkos galóca a mérgező gombák királya.

Fehér galóca

A  fehér galóca (metálos hangulatú angol neve destroying angel vagyis pusztító angyal) is gyakorta okoz mérgezést. Hatóanyaga teljesen megegyezik hírhedtebb rokonáéval, ráadásul ezt a gombát is össze szokták keverni a csiperkével. E gomba kalapja fehér színű, félgömb alakú, de később sem terül szét. Lemezei fehérek, sűrűn és szabadon állók.

Fehér galóca

Tönkje szintén egyöntetűen fehér, kígyóbőrszerű rajzolat sem látható rajta, a gallér is fehér, bőrszerűen lelógó. A tönk gumóban végződik, rajta a gomba többi részével megegyező színű bocskor található. A gomba húsa egységesen fehér, illata édeskés, idős korban kellemetlen.

Lomberdőkben, parkokban lombos fákkal, leggyakrabban tölgyekkel képez mikorrhizát, de találták tűlevelűek tövében is. Júniustól szeptemberig terem. A fehér galóca ritka ugyan, de minden évben találunk belőle néhány példányt a Bükkben és a környékén is! Közeli rokona a szintén halálosan mérgező hegyeskalapú galóca, amely hazánkban nagyon ritka és fenyvesekben él.

Hegyeskalapú galóca

A hegyeskalapú galóca vagy kúposkalapú galóca a gyilkos galócához hasonlóan halálosan mérgező! E gomba jellegzetes kúp alakját többnyire később is megtartja. Idős korban néha laposan boltozatos vagy kiterülő, fehér, halvány krémszínű árnyalattal, felülete nedvesség esetén ragadós, szárazon tompa fényű. A fehér színű lemezek a tönktől távol és sűrűn állnak.

Hegyeskalapú galóca

A tönk fehér, gyakran görbült, karcsú, törékeny, rostos felületű. Gallérja lelógó és bőrszerű. A tönk alját laza, sokszor rásimuló bocskor takarja. A gumós alapi rész a nyitott bocskorral együtt általában mélyen a földfelszín alatt helyezkedik el. A gomba húsa fehér, lágy és enyhén kellemetlen szagú. A hegyeskalapú galóca magasabb hegységekben, fenyvesekben, ritkán lomberdőkben is általánosan elterjedt. Júniustól szeptemberig, néha októberig terem.

Légyölő galóca

A galócák egy másik csoportja ritkán okoz végzetes mérgezést, de azért érdekes tüneteket képes produkálni néhány gombafejnyi. A légyölő galóca egész Európában a legismertebb gombák közé tartozik. Látványra az egyik legmegkapóbb gombánk, itthon főleg Vas és Zala megyében találkozhatunk vele, de nagyjából az egész északi félgömbön megtalálható. Alapvetően a hűvöset kedveli, így az északi országokban és magasabb hegyeken gyakoribb. A neve onnan ered, hogy régebben papírra kenték és légyölőként alkalmazták.

Légyölő galócák

Méreganyagai az iboténsav, muszcimol, muszkarin, muszkazon és muszkaridin, amelyek az idegrendszerre hatnak.

A mérgezés tünetei az alábbiak, melyek már a fogyasztás után 1/2 – 3 órával jelentkeznek: félálomszerû, részeg állapot, hallucinációk, álmosság, szédülés, gyomor- és bélpanaszok, nyáladzás, izzadás, könnyezés, nagyobb adag elfogyasztása esetén delírium.

Mivel más galócafajokkal ellentétben a légyölő galóca nem tartalmaz májkárosító amatoxinokat vagy phallotoxinokat, így a halálos mérgezés rendkívül ritka. Mérgező, de nagyobb gondot inkább csak a gyerekek, az idősek, és az állatok számára okoz!

A légyölő galóca már messziről felismerhető szép piros vagy narancsszínű kalapjáról, amelyet többnyire fehér, pehelyszerű foltok borítanak. A lemezek mindvégig fehérek maradnak, sűrűn állnak, nincsenek a tönkhöz nőve. A tönk is fehér, nagy, karéjos, ernyedten lelógó gallérral. A légyölő galóca júliustól októberig hozza termőtestjeit. Főleg hegyvidékeken terem, Magyarországon Vas és Zala megyében gyakori, a nyíresekben, savanyú talajokon, de fenyvesekben és lomberdőkben is előfordul.

Európában a legtöbb gombamérgezést a galócák e 4 faja okozza, ezért ha olyan helyre készülsz a kutyáddal, amely kedvező a gombák növekedésének, előtte érdemes felfrissíteni ismereteidet a mérgező és az ehető gombákról egyaránt.

Növényvédő szereket gyakran használnak ősszel a kertekben. Ezt mindenképpen tartsd szem előtt, ha valaki más kertjében tartózkodsz a kutyáddal. Mindig kérdezd meg a tulajdonost, hogy az udvar egyes területei vannak-e növényvédő szerekkel kezelve, ez nagyon fontos kutyád egészségének biztonsága érdekében!

Az időjárás változásával és a hőmérséklet csökkenésével az olyan rágcsálók, mint az egerek és a patkányok megpróbálnak melegebb helyeken menedéket keresni, ezért közel merészkednek az otthonokhoz, amelyben élünk. Az egerek és patkányok megjelenése a településeken főképp a globalizáció eredménye, a természeti környezet és az életmód változása magával hozta, hogy ezek az élőlények az emberek otthonainak közelébe költöztek. Ellenük való védekezésképp az emberek csapdákat, illetve egér- és patkánymérget helyeznek ki az otthonaik környékére. Vannak, akik nem elég körültekintően teszik ezt, így sok esetben ártatlan kutyák és macskák is a csapdák illetve mérgezés áldozatává válnak.

Hogy odavonzzák a rágcsálókat, a patkánymérgek ízletesek, ez teszi őket kutyáink számára is vonzóvá. Számos patkányméreg tartalmaz véralvadásgátlót, miután az állatok megeszik, ezek a véralvadásgátlók lerakódnak a májban, ahol megakadályozzák az alvadási faktorok normál szintézisét.

A klinikai tünetek a következők:

• gyengeség
• letargia
• véres vizelet
• habos-véres nyál
• habos-véres hányás
• vértelen íny
• alacsony testhőmérséklet
• remegés
• görcsrohamok
• halál.

Ha gyanítod, hogy kutyád patkánymérget evett, azonnal állatorvosi ellátásra van szüksége, különben a folyamat elér arra a pontra, amikor már visszafordíthatatlanná válik. Fontos, hogy patkányméreggel történt mérgezés esetén semmiképpen sem szabad a kutyával tejet itatni (ez az úgynevezett „gyógymód” szájhagyomány útján terjed, de semmi valóságtartalma), sőt semmit sem szabad vele sem megetetni, sem megitatni, mert ilyen esetben bármely ételt etetünk, és bármely italt itatunk a mérgezett kutyával, minden csak a méreg felszívódását segíti elő. A patkányméreggel megmérgeződött kutyát azonnal állatorvoshoz vagy állatklinikára kell vinni, ez a legfőbb teendő. A továbbiakat a kutyát kezelő állatorvos ismerteti a gazdival. Az időtényező ez esetben is nagyon fontos, minél előbb állatorvosi segítséget kapjon a mérgezett kutya!

Ha patkánymérget vagy kénytelen használni, minden gazdának azt tanácsolom, ha állatot tart a házban, olvassa el alaposan a patkányméreg csomagolását. Ha gyanítható, hogy kedvenced evett a méregből, tartsd magadnál a csomagolást, amikor felhívod az állatorvost. Fontos, hogy az orvos pontosan tudja, milyen patkánymérget nyelhetett le kedvenced. Az állatklinikákon a vérben lévő véralvadási faktorok szintjének meghatározására speciális vérvizsgálatot is alkalmazhatnak. Ezek a tesztek hasznosak a mérgezés diagnózisának felállításában és a kezelés nyomon követésében is. A kezelést addig kell folytatni, míg az alvadási faktorok a normális szintjüket el nem érik.

A legfontosabb mégis elkerülni az olyan helyzeteket, amelyek idáig vezethetnek! Felügyeld kutyád otthon és a séták során egyaránt!

Bár ma már ritkábban, mint régen, a molyirtót még mindig többen használják a ruháik molyoktól, lepkéktől való megóvására. A molyirtó elég veszélyes, mivel jellemzően vegyi anyagokat tartalmaz. A naftalinmérgezés klinikai tünetei közé az alábbiak tartoznak:
Gyomor- és bélrendszeri tünetek: nyáladzás, hányás, hasi fájdalom
Neurológiai tünetek: levertség, remegés
Vérképzőszervi tünetek: a vörös vérsejtek rendellenességei
És ritkán szervi elégtelenségek.

Ha rajtakapod kutyádat molyirtóval a szájában, azonnal vidd állatorvoshoz vagy állatklinikára!

A veszélyes anyagok közül ebben az időszakban gyakran okoz gondot a fagyálló. Az utcán parkoló autók után gyakran maradnak fagyálló foltok itt-ott, figyelj ezekre nagyon, nehogy kutyád felnyaljon belőle!

Ha fagyállót használsz, csak körültekintéssel tedd, a fagyálló foltot vagy a kilöttyent fagyállót tisztítsd fel, mert az etilén-glikol minden állatra nézve nagyon veszélyes. Tény, hogy öt evőkanál képes megölni egy közepes méretű kutyát.

Figyelj kutyádra az utcán és vigyázz arra is, hogy ne igyon pocsolyából, mert nem tudhatod, véletlenül nem fagyálló van-e kifolyva és pocsolyaként összeállva.

Ha tárolsz otthon hűtőfolyadékot, legyen mindig gondosan elzárva, hogy a gyermekek, a kutyák és más állatok ne férhessenek hozzá! A használt fagyálló dobozát kellő körültekintéssel kezeld!