2024. január 9-én a dél-koreai országgyűlés elfogadott egy mérföldkőnek számító törvényt, amely betiltja az emberi fogyasztás céljából történő kutyák tenyésztését, levágását, kereskedelmét és értékesítését Dél-Koreában. A törvény célja a kutyahúsipar fokozatos felszámolása. Ezt a történelmi győzelmet több száz állatvédő ünnepelte, míg a helyi és nemzetközi média egyaránt jelentős mérföldkőnek ismerte el az állatjólét szempontjából. A törvény elfogadását nagymértékben segítette a kutyahús iránti csökkenő népszerűség, az állatvédő szervezetek folyamatos nyomása és a kutyákkal szembeni humánusabb hozzáállás. A hároméves átfutási idő alatt a kutyahúsiparban dolgozók (gazdák, éttermek) átalakíthatják a tevékenységüket, a kormány támogatást ígért nekik az átálláshoz.
Kulturális fordulópont Dél-Koreában
Dél-Koreában a kutyahús-kereskedelem évekig mélyen gyökerező iparág volt, több ezer állatot neveltek és tartottak szörnyű körülmények között. De a változás nem csak a nyomásnak köszönhető. Az állatmentők, állatvédők, állampolgárok és az iparágat maguk mögött hagyni kész emberek összefogásának eredménye.
A Humane World for Animals koreai szervezete szerint végre elérkezett az idő a változásra, a kormány elkötelezte magát a kutyahús-farmok, vágóhidak és piacok teljes bezárása mellett. Ez magában foglalja a gazdák támogatását a biztonságosabb, humánusabb és fenntarthatóbb munkákra való átállás során, hogy többé ne kelljen kegyetlenségre támaszkodniuk a megélhetésükért.
A teljes átmenet 2027-ig tart, de az üzenet már most világos: Dél-Korea a jóságot választja. Egy olyan ország, amelyet egykor a kutyahús-farmokkal azonosítottak, olyan hellyé alakul át, ahol a kutyákat egyre inkább társaknak, családtagoknak és védelmet érdemlő lényeknek tekintik. Ez nem csupán politikai változás. Ez egy kulturális fordulópont. Egy ígéret, hogy a jövő kutya generációi a félelem helyett a melegséget, a bezártság helyett a kényelmet, az erőszak helyett a szeretetet fogják megismerni (remélhetőleg).
A Humane World for Animals1 koreai szervezete „A kutyahúsipar felszámolása Dél-Koreában: egy kutyák iránti együttérzőbb társadalom építése” című jelentésében bemutatja az állatvédők, a politikai döntéshozók és a kutyahúsipar felszámolását követelő polgárok által elért tízévnyi előrelépést. A kutyahúsipar felszámolása Dél-Koreában remek példa arra, hogy a politikai akarat, a változó kulturális értékek és az erős partnerségek hogyan hozhatnak létre tartós változást. Dél-Korea átalakulása bizonyítja, hogy az állatokkal szembeni kegyetlenség felszámolása és a kultúra fejlődése kéz a kézben járhat.
Akadályok vihara
A 2024. januárban elfogadott, mérföldkőnek számító jogszabály 2027. februárig biztosít határidőt a gazdáknak, hogy bezárják üzemeiket és eladják a megmaradt állataikat.
A BBC 2025 nyarán megjelent cikke részletesen beszámol a törvény negatív következményeiről. Sokan úgy vélik, hogy az átállási idő nem elegendő egy olyan iparág fokozatos felszámolásához, amely generációk óta biztosítja a megélhetést, és hogy a hatóságok még mindig nem dolgoztak ki megfelelő biztosítékokat a gazdák és a becslések szerint félmillió fogságban tartott kutya számára.
A tilalom támogatói a figyelmet most a törvény betartatásával kapcsolatos problémákra irányítják, beleértve a kutyák újbóli elhelyezésének nehézségeit, akiket miután megmentettek a vágóhídról, most az elaltatás egyre valószínűbb veszélyével néznek szembe.
A koreai Mezőgazdasági, Élelmezési és Vidékfejlesztési Minisztérium (MAFRA) külföldi sajtószóvivője a BBC-nek elmondta, hogyha a farmtulajdonosok lemondanának kutyáikról, a helyi önkormányzatok átvennék a tulajdonjogot, és menhelyeken helyeznék el őket. Az új otthonok keresése azonban kihívásnak bizonyul.
Mivel a kutyahúsiparban a súly egyenlő a profittal, a farmok inkább a nagyobb fajtákat részesítik előnyben. De Dél-Korea erősen urbanizált társadalmában, ahol sokan lakótelepeken élnek, a leendő állattartók gyakran éppen az ellenkezőjét szeretnék, kisebb kutyákat.
A sajtószóvivő, Mr. Lee szerint a húsfarmokról származó kutyákra társadalmi megbélyegzés is nehezedik a betegségek és a traumák veszélye miatt. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy sokan közülük fajtatiszta vagy keverék tosa-inuk, amely Dél-Koreában „veszélyes” fajtának minősül, és családi társként való tartásához kormányzati engedély szükséges.
Mi lesz a megmentett kutyák sorsa?
Cho Hee-Kyung, a Koreai Állatjóléti Szövetség vezetője 2024 szeptemberében elismerte, hogy bár a jogvédő csoportok megpróbálnak minél több állatot megmenteni, „lesznek olyan kutyák, akik nem kerülnek elhelyezésre”.
A kormány hetekkel később megpróbálta csillapítani az aggodalmakat, mondván, hogy az állatok elaltatása „biztosan” nem része a tervüknek.
A koreai Mezőgazdasági, Élelmezési és Vidékfejlesztési Minisztérium nemrégiben azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy évente körülbelül 6 milliárd koreai wont (4,3 millió dollárt, közel másfél milliárd forintot) fektet be az állatmenhelyek támogatásába, és kutyánként 600 koreai wont (450 dollárt, 150 000 forintot) ajánl fel azoknak a gazdáknak, akik korán befejezik vállalkozásukat és bezárjuk a farmjukat.
Állatjóléti szervezetek 2015 óta közel 2800 dél-koreai húsfarmról származó kutyát adtak új otthonba, mindazonáltal az állatjóléti jótékonysági szervezetektől nem várható el, hogy befogadják az évek során elszaporodott hatalmas számú állatot.
Chun Myung-Sun, a Szöuli Nemzeti Egyetem állatorvos- és társadalomtudományi professzora egyetért azzal, hogy a kormánynak a megmaradt kutyákkal kapcsolatos terve hiányos. „Mind az örökbefogadás, mind az eutanázia szóba jöhet. De ha már megkíséreltük megmenteni a kutyákat a kegyetlen lemészárlástól, nem hagyhatjuk, hogy aztán elaltassák őket. Emiatt pedig teljesen érthető az emberek haragja, a szívük szakad meg ezekért az állatokért.”
Néhányan távoli megoldásokat kerestek, és az állatokat külföldre, olyan országokba küldték, ahol hajlandóak voltak örökbe fogadni őket, például Kanadába, az Egyesült Királyságba és az Egyesült Államokba.
A farmok 80%-a már bezárt
A kutyahús-farmok tulajdonosai közül többen helytelenítik a tilalmat, és nem értik a különbséget. „Ha a kutyahús betiltásra kerül, mert a kutyák állatok, akkor miért elfogadott más állatok, például tehenek, disznók vagy csirkék fogyasztása” – kérdezik
Chun asszony szerint a kutyahús fogyasztás nem ugyanaz, mint más húsok fogyasztása. Rámutat, hogy a kutyahús nagyobb kockázatot jelent az élelmiszer-biztonság és a higiénia szempontjából – különösen Dél-Koreában, ahol nem integrálták a hivatalos, szabályozott hústermelési rendszerbe.
A Humane World for Animals koreai szervezete szerint a kutyahúst olyan országokban is fogyasztják, mint Kína, Indonézia, Vietnam, Laosz, Mianmar, India északkeleti részei és több afrikai ország.
Bár a fogyasztás mértéke Korea történelme során ingadozott, az utóbbi években egyre inkább tabuvá vált Dél-Koreában.
A 2024-es kormányzati felmérés szerint a válaszadók csupán 8%-a mondta, hogy az elmúlt 12 hónapban kutyahúst evett – ez a 2015-ös 27%-ról jelentősen visszaesett. Körülbelül 7% mondta, hogy 2027 februárjáig továbbra is fogyasztani fogja, és körülbelül 3,3% mondta, hogy a tilalom teljes hatálybalépése után is folytatni fogja a fogyasztását.
A tilalom bejelentése óta Dél-Korea 1537 kutyahús-farmjából 1204 bezárt. (2026. januári adat)
„A társadalom és a kultúra fejlődésével a dél-koreai társadalom most úgy döntött, hogy leállítja a kutyahús-termelést” – nyilatkozta Chun asszony.
És mégis sokak számára ez továbbra is annak az iparágnak a sarokköve, amelyre az életüket építették.
A BBC által megkérdezett kutyahús-kereskedők minden tagja bizonytalannak bizonyult azzal kapcsolatban, hogyan fogják eltartani magukat most, hogy régóta biztosított megélhetésüket illegálisnak nyilvánították.
Vannak, akik azt mondják, beletörődtek a szegénységbe, megjegyezve, hogy a koreai háború alatt születtek, és tudják, hogyan kell éhesen élni.
A kutyahús fogyasztás története Dél-Koreában
A kutyahús fogyasztásának története Dél-Koreában változatos. Egyes dinasztiák idején csemegének számított, míg mások idején elítélték. Valójában több fontos dinasztia idején a buddhizmus dominanciája miatt a kutyahús, valamint az összes húsfogyasztás visszaszorításra került. A modern történelemben, a koreai háború után, amikor minden élelmiszer hiánycikk volt, a kutyahús fehérjeforrásként újjáéledt.
Bár a kutyahús fogyasztását gyakran tévesen „évszázados szokásként” jellemzik, ami kulturális állandóságot sugall, pontosabb azt mondani, hogy bár a kutyahús kisebb-nagyobb mértékben mindig is jelen volt Dél-Koreában a történelem során, de soha nem volt a koreaiak mindennapi étrendjének fontos része. Elsősorban az 50 év feletti idősebb férfiak fogyasztják, akik tévesen azt hiszik, hogy az olyan ételek, mint a kutyahúsleves egészségügyi előnyökkel járnak, például élénkítik a vérkeringést és leküzdhetik vele a letargiát.
Dél-Koreában a kutyahúst leginkább a nyári hónapokban fogyasztják, különösen július és augusztus között, úgy gondolják, hogy segít a tikkasztó hőséget könnyebben elviselni. Az elmúlt évtized fogyasztói felmérései azt mutatják, hogy a legtöbb dél-koreai nem fogyaszt rendszeresen kutyahúst, ha egyáltalán fogyaszt, és ez különösen igaz a fiatalabb koreaiakra, akik egyre inkább ellenzik ezt a gyakorlatot.
A fiatalabb generáció a kutyát már családtagnak és társnak tekinti
Ezen kívül az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt Dél-Koreában azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek kutyát vagy macskát tartanak háziállatként, a családok ma már társnak, nem pedig ételnek tekintik a kutyákat. Az a nézet, hogy a kutyahús a dél-koreai kultúra szerves része, egyre inkább megkérdőjeleződik a fiatalabb generációk körében, akik többségükben az együttérzés kultúráját támogatják, és a kutyákat inkább társnak, mint élelmiszernek tekintik.
A Humane World for Animals koreai szervezetének megbízásából 2022-ben végzett Nielsen-felmérés szerint azoknak a 20 év felettieknek, akik az előző évben kutyahúst fogyasztottak, több mint a fele azt nyilatkozta, hogy társadalmi nyomást éreztek, különösen üzleti ebédek, családi ünnepek vagy társas összejövetelek alkalmával, és ezt a nyomást befolyásos idősebbek, például az apjuk vagy idősebb munkatársaik gyakorolták rájuk.
A kutyák iránti kegyetlenség erősen rontotta az ország megítélését
Bár bizonyos, anyagilag érdekelt csoportok, mint például a kutyahús-termelők egyesületei és az étteremtulajdonosok időnként kulturális érveket hoznak fel a gyakorlat védelmében, kevés bizonyíték van arra, hogy a kutyahús szorosan kötődne Dél-Korea nemzeti identitásához. A nagy nemzetközi sportesemények, köztük az 1988-as szöuli nyári olimpiai játékok, a 2002-es FIFA-világbajnokság és a 2018-as phjongcshangi téli olimpiai játékok idején a modern társadalmakban a dél-koreai kutyahús fogyasztás miatt megbélyegezték az országot. A már említett Nielsen-felmérés szerint a válaszadók több mint fele úgy vélte, hogy a kutyahús fogyasztása árt Dél-Korea globális hírnevének, míg csak 20%-uk tartotta fontosnak a dél-koreai kultúra szempontjából.
A koreai kutyahúsipar, amely egykor sokkal nagyobb volt, jelentős visszaesést mutatott, amit az állatvédelmi erőfeszítések és a közvélemény változó attitűdjei okoztak. Egy évtizeddel ezelőtt, a Korea Associates Business Consultancy cég által 2015-ben végzett kutatás szerint Dél-Korea kutyahúsiparának értéke körülbelül 1753 milliárd KRW (1,5 milliárd USD, 495 milliárd forint) volt, és a becslések szerint évente 2,5 millió kutyát öltek meg és fogyasztottak el. 2024-re az iparág drámai hanyatláson ment keresztül, a kormányzati statisztikák megerősítik, hogy ma már évente körülbelül 460 000 kutyát tenyésztenek országszerte körülbelül 1500 farmon.
A kegyetlenkedések nyilvánosságra kerülése megrázta az embereket, és elindította a változást
A viszonylag rövid idő alatt bekövetkezett drasztikus csökkenés mögött a Dél-Koreában belülről érkező erős változás iránti igény állt. A mozgalmat globális aktivisták is támogatták, de vezető szerepet a dél-koreai állatjóléti szervezetek és politikusok játszottak, akik sikeresen mozgósították a közvéleményt. A Humane World for Animals koreai szervezetének megbízásából 2023-ban végzett felmérés szerint a dél-koreaiak 86%-a kijelentette, hogy a jövőben nem fog kutyahúst fogyasztani, és több mint 57% támogatta a teljes tilalmat.
A hozzáállás megváltozásának egyik kulcsfontosságú tényezője az iparágban elkövetett kegyetlenségek nyilvánosságra kerülése volt, olyan jelenetek, amelyeket sok dél-koreai még soha nem látott. Titkos nyomozások során kiderült, hogy több ezer kutya volt szűk, kopár drótketrecekbe zárva, ahol ki voltak téve a fagyos télnek és a forró nyárnak egyaránt. A kutyák nem tudtak természetes módon mozogni, kénytelenek voltak a saját ürülékükben feküdni, kezeletlen bőr- és szemfertőzésektől szenvedtek, valamint fájdalmas sebek gyötörték őket az egészségtelen és zord körülmények miatt. Ezek a leleplezések feltárták a kutyahús-tenyésztő telepeken uralkodó szörnyű valóságot, ahol az állatok hatalmas fizikai és pszichikai szenvedéseket éltek át, mielőtt brutális áramütéssel végeztek volna velük.
A dél-koreai kutyahús tiltásról szóló törvény főbb aspektusai
A kutyahús fogyasztás tilalma Dél-Koreában egy átfogó jogalkotási erőfeszítés, amelynek célja az élet tiszteletének, valamint az emberek és állatok együttélésének előmozdítása. Kifejezetten tiltja a kutyák étkezési célra történő tenyésztését, levágását, kereskedelmét és emberi fogyasztásra történő értékesítését.
A törvényben meghatározott főbb rendelkezések a következők:
- Kormányzati támogatás az átmenethez: A kormány köteles kidolgozni egy teljes dokumentációt a végrehajtáshoz, valamint köteles adminisztratív és pénzügyi támogatást nyújtani a kutyahúsipar fokozatos megszüntetéséhez. Ez magában foglalja a gazdálkodók, kereskedők és étteremüzemeltetők támogatását vállalkozásaik bezárásában vagy áthelyezésében, valamint a tevékenységüket megszüntető gazdálkodók által eladott kutyák kezelését.
- Kivezetési időszak: Hároméves kivezetési időszakot határoztak meg, hogy legyen idő az iparágnak leállni. A törvény azonban azonnal megtiltja új kutyahús-farmok, vágóhidak és kutyahús feldolgozására vagy elkészítésére szolgáló létesítmények létrehozását.
- Jelentési kötelezettségek: Az iparági szereplőknek a törvény hatálybalépésétől számított három hónapon belül be kell jelenteniük üzleti tevékenységüket, és hat hónapon belül be kell nyújtaniuk fokozatos kivezetési terveiket. A kormány támogatást nyújt a bezáráshoz vagy az alternatív üzleti tevékenységekre való áttéréshez.
- Büntetések a jogsértésekért: A törvény bármilyen megsértése, például a kutyák fogyasztásra történő levágása, akár három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy akár 30 millió koreai won (~22 000 USD, ~7, 3 millió forint) pénzbírsággal is sújtható. Az engedély nélküli új kutyahús-műveletek akár 3 millió won (~2200 USD, ~766 000 forint) pénzbírsággal is sújthatók.
A jövő útja: a társállatok felé tanúsított empátia és az élet tisztelete
Ez a törvény jelentős lépést jelent Dél-Korea erőfeszítéseiben a kutyahúsipar megszüntetésére, és szinkronban van a kormány azon törekvésével, hogy biztosítsa az állatok humánus bánásmódját, miközben támogatja az iparág által érintetteket. Dél-Korea útja az iparág megszüntetése felé erőteljes példa arra, mi érhető el, ha a közhangulat, a politika és az együttérzés összhangban van.
A közvélemény változásával és az állatok érzékenységének tudatosításával egyre nagyobb lendületet kap Ázsiában a kutyahús (és macskahús) kereskedelem felszámolása. Bár gazdasági és kulturális akadályok továbbra is fennállnak, Dél-Korea bebizonyította, hogy a változás lehetséges. Az egykor „kulturális” gyakorlatnak tekintett szokás átalakulhat, és helyébe az empátia és az élet tisztelete léphet.
Jegyzetek:
- A Humane World for Animals egy globális nonprofit szervezet, amely az állatok jólétére összpontosít és ellenzi az állatokkal kapcsolatos kegyetlen bánásmódot. 1954 óta azon dolgoznak, hogy humánusabb társadalmat teremtsenek az állatok számára. Küzdenek az állatokkal szembeni kegyetlenség és szenvedés kiváltó okai ellen, hogy tartós változást hozzanak létre. Segítenek az embereknek, közösségeknek, kormányoknak és vállalatoknak a viselkedésük megváltoztatásában – megfelelő támogatást nyújtanak, és politikai változásokat szorgalmaznak, hogy megfékezzék a szenvedés és a kegyetlenség okát. Az állatok szenvedése ritkán korlátozódik földrajzi területekre vagy fajokra, együttműködéssel és a legnagyobb problémákkal foglalkozva merész előrelépéseket tesznek minden állat érdekében – függetlenül attól, hogy azok hol vannak, mennyire összetettek és mennyire mélyen gyökereznek, oda koncentrálnak, ahol a legnagyobb hatást érhetik el. Változást hoznak létre együttérzéssel. Optimista hitük – hogy jobb világot tudnak teremteni az állatok számára – arra ösztönzi őket, hogy véget vessenek a szenvedésnek, a kegyetlenségnek és az ember-állat konfliktusoknak. 2001-től a csoport fő kampányai a nagyüzemi állattenyésztést, a vadászatot, a prémkereskedelmet, a kutyatenyésztő telepeket és a vadon élő állatokkal való visszaéléseket célozták meg. A Humane World for Animals globális irodái Washingtonban találhatók, és a szervezet hat kontinensen rendelkezik irodákkal.
Információ források:
A kiemelt képet készítette: Vámosi Ildikó, a cikk szerzője
Kérlek, oszd meg ezt a bejegyzést a barátaiddal és más kutyabarátokkal is, mert Őket is érdekelheti! Köszönöm!
f
Kérlek, tarts velem a jövőben is, keresd
Vámosi Ildikó, kutyás cikkíró és szerző hivatalos honlapját!
https://ildikovamosi.hu
❤️ Hasznos és értékes cikkekkel várom a kutyák szerelmeseit,
a hobby kutyásokat, a tenyésztőket, a kiállítókat és mindenkit, aki imádja a kutyákat! ❤️
Köszönöm a megtisztelő látogatásod!
Várlak vissza szeretettel és sok értékes cikkel!
